Szerkesztői előszó

Ebben a kötetben azokról a vizsgálatokról adunk számot, amelyeket a kisebbségi (elsősorban magyar, másodsorban a régiónkban szerveződő más nemzeti közösségek) felsőoktatásával kapcsolatban végeztünk 2000-2010 között. Nem szisztematikus kutatásokról van azonban szó. Ezek a munkálatok szinte csak "mellékesen" születtek, egy-egy nagyobb kutatási projekt részeként (A határon túli tudományos és felsőoktatási támogatás hasznosulása, 2000-2001; Kisebbségi oktatás Közép-Európában, 2002-2004; Regionális egyetem, 2003-2005; Harmadfokú képzés és területi fejlődés, 2007-2010; A Bologna-folyamat Közép-Európában, 2008-2009).

Bár e projektek mindegyike foglalkozott - így vagy úgy - a kisebbségi felsőoktatással (intézményekkel, alapításukkal, intézményi és felsőoktatási politikákkal), valójában egyik sem célozta meg azt, amit ebben a könyvben bemutatunk: a kisebbségi felsőoktatás helyzetét a Bologna-folyamatban. Már csak azért sem, mert a Bologna-folyamat épp ezekkel a kutatásokkal egy időben kezdett kibontakozni. Hogy mit jelent Közép-Európában, s különösen mit jelent a nemzeti közösségek felsőoktatásában, arra még nem lehetett rálátásunk.

A különös mégis az volt, hogy ehhez a kérdéshez mindannyiszor vissza- visszanyúltunk. A szerkesztők nem tagadják, hogy őket magukat is megragadta egy új fejlemény: a globalizáció hatása a nemzeti közösségek (felső) oktatására; mindennek összefüggése az európaizálódással; s a rendszerváltozások eredményezte új nemzeti elkülönülések összeütközése azzal az európaizálódással, amelyet az oktatásügyben a Bologna-folyamat fémjelez.

Ma már látjuk, hogy nem egyszerűen oktatáspolitikai kérdésekről van szó. Nem egyszerűen arról, miként illeszkednek a helyi, alulról kezdeményezett, a rendszerváltozás lázában fogant közösségi intézmények az országos szinteken megerősödött és konszolidálódó új oktatáspolitikákba. Hanem egyben arról is szólnak ezek a történetek, hogy hogyan nyílt meg a világ a rendszerváltozások hasadékában; hogyan kaptak teret a helyi kezdeményezések az elbizonytalanodott totális rezsimek romjai között; hogyan konszolidálódtak az egykori pártállamok, nem egyszer nacionalista ideológiával cserélve föl korábbi marxista elkötelezettségeiket; és hogyan élik, élhetik túl az Európai Unió bürokratizálódását az 1990-es évek helyi kezdeményezései.

A tanulmánykötet három részből áll. Az elsőben azt a problémát járjuk körül, amelyet a kötet címe is jelez: mi a sorsa a kisebbségi felsőoktatásnak a Bologna-folyamatban. Ez alapkérdés - és nem csak azért, mert régiónk tele van nemzeti kisebbségekkel, hanem főként azért, mert az Európai Uniónak - és az általa (brüsszeli bizottság) ösztönzött Bologna-folyamatnak nincs mondanivalója a nemzeti kisebbségekről. A brüsszeli bizottság látni valóan nem kíván számot vetni azzal a ténnyel, hogy Európa - miközben nemzeti államai megalakultak - számos nemzeti kisebbséget "termelt". Ezek a kisebbségek (nemzeti közösségek) előbb-utóbb a nemzetállamok mintájára szerveződtek és szerveződnek, széthúzással fenyegetve egy egyesült Európa álmát.

A kötet második, fő részét hat esettanulmány teszi ki. Mintegy harminc esettanulmányt készítettünk abban az évtizedben, amikor a kisebbségi felsőoktatás kérdéseivel szembekerültünk (egyesek megismétlései, mások pedig követései korábbi vizsgálatoknak). Itt most azokat válogattuk be kötetünkbe, amelyek lehetőleg frissek és/vagy összegezései korábbi kutatási és fejlesztési tapasztalatoknak.

A kötet harmadik részében két tanulmány magáról a kutatásról szól. Egy hosszan húzódó dilemma végére tettünk pontot azzal, hogy esettanulmányainkban - a legjobbakban - nem intézményi leírásokat közlünk, hanem az intézményi politikák vizsgálatát. E politikákat főként elmondásokból, történetekből, esetleg utalásokból próbáltuk rekonstruálni. Ahhoz, hogy valóban érthessük, miről is szólnak a történetek, olyan területekre is át kellett tévednünk, amelyek az empirikus oktatáskutatásban meglehetősen szokatlanok (narratíva-elemzés, felsőoktatási hermeneutika). Az olvasónak bizonyára segítség, ha bepillanthat ebbe a "műhelymunkába", és a maga számára értékelheti a megközelítés ezen új lehetőségeit.

Ez a könyv, hogy úgy mondjuk, örömmel készült. Szokatlan kategória ez a felsőoktatás kutatásában (mint ahogy a társadalom- és oktatáskutatásban egyébként is az). Itt mégis szóvá tesszük. Akik részt vettek, jórészt szívesen kezdték, egyetemi munkájuk mellett végezték, számos szakmai találkozón és tudományos konferencián szerepeltek is vele. Ez a hangulat - az elkötelezettségé és a derűé - reméljük, átsugárzik az írásokon. Nemcsak korképet nyújtunk tehát át az olvasónak, és nem is csak elemzést a Bologna-folyamat és a nemzetállami politika együttműködéséről és ütközéséről. Hanem olyan tanulmányokat, amelyekben a szerzők megpróbálták a kapott feladatokat és a magukkal hozott ambíciójukat összeegyeztetni. Ha ez - ez is - átsugárzik ezen a könyvön, akkor csakugyan elértük a célunkat.

A szerkesztők
Debrecen, 2011. január 30.