CÍMLAP
Darvas Béla [et al.]
A biológiai növényvédelem és helyzete Magyarországon
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó a könyvkiadáshoz
Előszó az elektronikus kiadáshoz
1. Bevezetés (Polgár A. L.)
1.1 A kémiai növényvédelem és kritikája (Darvas B.)
1.1.1 Környezetünk elszennyezése
1.1.2 Ökotoxikológiai problémák
1.1.3 Rezisztencia kialakulása
1.2 A biológiai növényvédelem környezete (Polgár A. L.)
1.2.1 Hagyományos vagy nagyüzemi, iparszerű termesztés
1.2.2 Integrált termesztés és fenntartható mezőgazdasági termelés
1.2.3 Biotermesztés vagy ökológiai gazdálkodás, "Organic farming"
1.2.4 Növényvédő szerek és hasznos élő szervezetek
1.2.5 Magyarországi és EU helyzetkép, kutatás, szabályozás, trendek
2. Antagonista élő szervezetek - hasznos élő szervezetek (Polgár A. L.)
2.1 Makroorganizmusok ízeltlábúak ellen
2.1.1 Ragadozók
2.1.2 Parazitoidok
2.1.3 Rovarparazita fonálférgek
2.1.4 Magyarországi és nemzetközi helyzetkép, megvitatás
2.2 Mikroorganizmusok ízeltlábúak és fonálférgek ellen (Darvas B., Thuróczy Gy. és Polgár A. L.)
2.2.1 Rovarpatogén vírusok
2.2.2 Baktériumok (Bacillus thuringiensis Berliner)
2.2.3 Rovarpatogén gombák
2.2.4 Zoocid hatású antibiotikumok, antibiotikus hatású anyagok
2.3 Biológiai védekezés növényi kórokozókkal szemben (Turóczi Gy.)
2.3.1 Antibiózis
2.3.2 Mikoparazitizmus
2.3.3 Szaprobionta kompetíció
2.3.4 A biológiai védekezésben szerepet játszó egyéb folyamatok
2.3.5 Antagonisták
2.4 Gyomnövények elleni biológiai védekezés (Schwarczinger I. és Polgár A. L.)
2.4.1 Biológiai gyomszabályozás gerincesekkel
2.4.2 Biológiai gyomszabályozás ízeltlábúakkal
2.4.3. Biológiai gyomszabályozás kórokozó gombákkal
2.4.4. Gyomnövények elleni biológiai védekezés baktériumokkal
2.4.5 Fitotoxinok
2.4.6 A biológiai gyomirtás helyzete Európában
2.4.7 Biológiai gyomirtás helyzete Magyarországon
2.4.8 Megvitatás
3. Botanikai peszticidek (Darvas B.)
3.1 Botanikai zoocidek és botanikai inszekticidek
3.1.1 Botanikai zoocidek - növényi eredetű akut mérgek
3.1.2 Botanikai inszekticidek - növényi eredetű IDRD hatású anyagok
3.1.3 Másodlagos hatások, megvitatás
4. Genetikailag módosított élőszervezetek a növényvédelemben (Darvas B.)
4.1 Bakulovírusok
4.2 Rovarpatogén baktériumok
4.3 Transzgenikus növények
4.3.1 Fitopatogén vírus-rezisztens transzgenikus növények
4.3.2 Fitopatogén gomba-rezisztens transzgenikus növények
4.3.3 Herbicid-toleráns transzgenikus növények
4.3.4 Rovar-rezisztens transzgenikus növények
4.4 Másodlagos hatások, megvitatás
4.4.1 Patogenitás megváltozása
4.4.2 Génelszabadulás (gene flow)
4.4.3 Transzgenikus szervezetek hatása az ökoszisztémára
4.4.4 Ökotoxikológiai ellenérvek
5. Biopreparátumok bevezetésének feltételei (Darvas B. és Polgár A. L.)
5.1 Közegészségügyi szempontok
5.2. Környezetvédelmi és ökológiai szempontok
5.3. Regisztráció és hatósági ellenőrzés
Glosszárium (Polgár A. L. és Darvas B.)
Előszó a könyvkiadáshoz
A tanulmány eredeti célja az volt, hogy áttekintést nyújtson a biológiai
eredetű növényvédő szerek kutatásával, felhasználásával kapcsolatos
magyarországi és európai helyzetképről, különös tekintettel az 1999-ben
induló és 2002-ig tartó 5. Kutatási és Technológia Fejlesztési Európai
Uniós keretprogramra. Mivel Magyarország financiálisan is hozzájárul az EU
tagországok ezen K+F programjához és a keretprogramok rendelkezésére álló
pénzek pályázatok útján nyerhetők el, ezért a minél sikeresebb részvétel
érdekében a jelen tanulmány egy ígéretesnek tűnő K+F területen, az ún.
"biopreparátumok" területén érdekelt pályázók informálására készült. A
hazai és a nemzetközi adatok feldolgozása során azonban egyre világosabbá
vált, hogy a tágabb értelemben vett és - új technológiai kihívásként is -
újból a nemzetközi érdeklődés középpontjába került biológiai növényvédelem
nem csupán mezőgazdasági technológia, hanem számos társadalmi vonatkozású
kapcsolódási ponttal rendelkezik a kutatás, a tudománypolitika, az oktatás,
a jogi szabályozás stb. felé. Ezek tárgyalására a tanulmány értelemszerűen
nem vállalkozhat, azonban ott, - ahol szabályozást látunk szükségesnek vagy
az adott kérdéskör átgondolását más szakterületek szempontjából is,
fontosnak tartjuk, - ez jelezzük. Erre szolgálnak az egyes fejezeteket,
tématerületeket záró "másodlagos hatások, megvitatás" alfejezetek.
További gondot okozott a nem egységes és néhány esetben jelentősen eltérő
terminológia, amellyel nemcsak a szűken vett szakirodalomban, hanem a
vonatkozó EU-s és nemzetközi szervezetek (pl. EPPO, FAO, IOBC)
dokumentumaiban is találkozhatunk. Ezért a tanulmány végén szószedetben
foglaltuk össze azokat a fogalmakat, amelyekről a tanulmány készítése során
úgy éreztük, hogy magyarázatra szorulnak. A "Glosszáriumban" az általunk
helyesnek tartott értelmezést és a szinonim kifejezéseket is feltüntettük.
Az itt fellelhető irodalmi hivatkozások - ha más fejezetekhez nem
kapcsolódnak - az 1.2. fejezet irodalom jegyzékében találhatók.
Budapest, 1999. február 1.
Polgár A. László
Előszó az elektronikus kiadáshoz
A könyv kiadása egyszeri eseménynek bizonyult. Kiadója az OMFB, mint intézmény is megszűnt. A szerzők nevében úgy gondoltam, hogy méltatlan lenne, ha e speciális tartalmú kiadvány szakmai tartalma elenyészne, ezért elektronikus átszerkesztésére és megjelentetésére vállalkoztam. A szerkesztési munka során változatlan szakmai tartalmú anyag kerül kiadásra sok apró formai javítással. Az elektronikus kiadás nem tartalmazza az 5. EU keretprogram 1999-2002 között aktuális oldalait (257-277). Az átszerkesztés Polgár A. László kézirati példánya alapján történt. Hivatkozásra - ismeretanyagának időszaka miatt - a megjelent könyvet javaslom, ezért az eredeti oldalszámokat mindenhol jeleztem. A fejezetek végét kép jelzi. Az ISBN szám viszont csak az elektronikus kiadásra vonatkozik, mivel azzal a könyv korábban nem rendelkezett.
Budapest, 2008. május 10.
Darvas Béla