
CÍMLAP
Belezöldülünk?
Zöldek az EU-ról
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
ÖSSZEFOGLALÓ
I. KÖRNYEZETVÉDELEM AZ EU-BAN: Az Unió környezetpolitikája és a fenntarthatóság
Alapvetés
A környezetvédelmi politika alapjai
A fenntarthatóság és a legutóbbi akcióprogramok
Alkalmazási nehézségek
Rideg valóság: gazdaság és környezet az EU-ban
Következtetések
II. A GLOBALIZÁCIÓ ÉS AZ EU: A neoliberális politikák alkalmazása Európában és a fenntarthatóság
Alapvetés
A neoliberális intézkedések története Európában
Egy példa: az energiaszektor liberalizációjának következményei
Európán kívüli problémák a globalizáció és az EU viszonylatában
Európai problémák a globalizáció és az EU viszonylatában
Védelmi mechanizmusok
Következtetések
III. JÓLÉTI POLITIKA AZ UNIÓBAN: Foglalkoztatás, szociális kérdések - ökológiai adóreform
Alapvetés
Miért romlik a társadalmi-szociális helyzet?
A csatlakozás következményei
Hibás hazai gyakorlatok
Következtetések
IV. KÖZLEKEDÉSPOLITIKA AZ UNIÓBAN: Közlekedés, szállítás, tömegközlekedés és a fenntarthatóság
Alapvetés
A közúti közlekedés prioritása
Vasúti teherszállítás
Légi közlekedés
Tömegközlekedés
Következtetések
V. HULLADÉKPOLITIKA AZ UNIÓBAN: Mi lesz a szeméttel az EU-csatlakozás után?
Megelőzés
Hasznosítás
Szelektív gyűjtés
Égetés (mint ártalmatlanítás)
Lerakás
VI VÁLASZÚTON A HAZAI AGRÁR- ÉS FÖLDBIRTOKPOLITIKA: Fenntartható mezőgazdasági termelés és vidékfejlesztés avagy bérmunkára alapozott nagyüzemi termelés?
Alapvetés
Az EU változó agrárpolitikája és a földbirtokpolitikák harmonizációja
A magyar mezőgazdasági és földbirtokpolitika és következményei
A csatlakozási szerződés várható hatásai Magyarországon
Következtetések
VII. VÍZGAZDÁLKODÁS AZ EU-BAN: Az Eu csatlakozás és a hazai vízkincs megőrzésének, fenntartó használatának kapcsolata
Az EU Víz Keretirányelvének alapjai, céljai
Elérhetőek-e ezek a célok?
Érintettek
A VKI által érintett legfontosabb témák
Víz és szennyvíz szolgáltatás
Folyóvizeink
VIII. TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ UNIÓ: Magyarország EU-csatlakozásának lehetséges természetvédelmi következményei
A földhasználat változása a művelt területek nagyságának csökkenése következtében
Mely területeken kellene leginkább feladni az intenzív művelést?
Mely területeken nem szabad feladni az extenzív gazdálkodást természetvédelmi okokból?
Mi legyen a művelés alól kikerülő területek sorsa?
Édesvizeink tisztulása, az eutrofizáció mértékének csökkenése
Élőhelyek megszűnése és feldarabolódása új utak építése nyomán
A természetvédelmi szabályozás esetleges gyengülése
Következtetések
IX. LOBBYTEVÉKENYSÉG AZ UNIÓBAN: Az üzleti érdekcsoportok szerepe az EU politikájának alakításában
A szürke eminenciás: az ERT története és tevékenysége
Az üzlet keletre megy: az ERT tevékenysége a csatlakozó országokban
Előszó
Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz. Mégis, Magyarország lakossága
alig tud valamit az Európai Unióról. Tartalmas bemutató jellegű
információval sem rendelkezünk, nemhogy kritikus, netán zöld szempontú
véleménnyel. A kiadvány célja szerény lehetőségeinkhez mérten e hiány
pótlása. Jelen füzet számos neves hazai szervezet közös kiadványa. A
szerzők arra keresik a választ, hogy mit jelent az Európai Unióhoz való
csatlakozás a fenntarthatóság szempontjából, azaz elősegíti-e, vagy
ellenkezőleg, éppen hátráltatja a társadalmi jólét növelését a természeti
erőforrások megőrzése és a jövő generációk számára való átörökítése
mellett? Másképpen fogalmazva: milyen hatással lehet a demokratikus
jogokra, a jólétre és a környezetre. A szakértők külön fejezetekben
vizsgálják az EU környezetvédelmi politikáját, a globalizáció és az
EU viszonyát, az uniós jóléti rendszer, közlekedés, hulladékkezelés,
mezőgazdaság, vízgazdálkodás és a természetvédelem sajátosságait valamint
az üzleti körök érdekérvényesítő tevékenységét.
A csatlakozás eldöntendő kérdésére a szerzők nem adnak egyértelmű választ,
mivel a probléma ennél jóval összetettebb, bonyolultabb. Az Európai Unióhoz
való csatlakozás kitűnő lehetőségeket és óriási veszélyeket is rejt
magában. Egy azonban biztos, az EU jelenlegi formája inkább szolgálja a
gazdasági-kereskedelmi érdekeket, semmint a fenntarthatóságot. Csodákban
reménykedni hiábavalóság lenne. Az Unión kívül, vagy az Unión belül, még
rengeteg teendő van, ha azt szeretnénk, hogy unokáink is nyugodtan, békében
élhessenek.
Móra Veronika, ETK
Scheiring Gábor, Védegylet
Budapest, 2003. március 1.