Tétel adatlapja

CÍMLAP

Belezöldülünk?
Zöldek az EU-ról

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

ELŐSZÓ

ÖSSZEFOGLALÓ

I. KÖRNYEZETVÉDELEM AZ EU-BAN: Az Unió környezetpolitikája és a fenntarthatóság
  Alapvetés
  A környezetvédelmi politika alapjai
  A fenntarthatóság és a legutóbbi akcióprogramok
  Alkalmazási nehézségek
  Rideg valóság: gazdaság és környezet az EU-ban
  Következtetések

II. A GLOBALIZÁCIÓ ÉS AZ EU: A neoliberális politikák alkalmazása Európában és a fenntarthatóság
  Alapvetés
  A neoliberális intézkedések története Európában
  Egy példa: az energiaszektor liberalizációjának következményei
  Európán kívüli problémák a globalizáció és az EU viszonylatában
  Európai problémák a globalizáció és az EU viszonylatában
  Védelmi mechanizmusok
  Következtetések

III. JÓLÉTI POLITIKA AZ UNIÓBAN: Foglalkoztatás, szociális kérdések - ökológiai adóreform
  Alapvetés
  Miért romlik a társadalmi-szociális helyzet?
  A csatlakozás következményei
  Hibás hazai gyakorlatok
  Következtetések

IV. KÖZLEKEDÉSPOLITIKA AZ UNIÓBAN: Közlekedés, szállítás, tömegközlekedés és a fenntarthatóság
  Alapvetés
  A közúti közlekedés prioritása
  Vasúti teherszállítás
  Légi közlekedés
  Tömegközlekedés
  Következtetések

V. HULLADÉKPOLITIKA AZ UNIÓBAN: Mi lesz a szeméttel az EU-csatlakozás után?
  Megelőzés
  Hasznosítás
  Szelektív gyűjtés
  Égetés (mint ártalmatlanítás)
  Lerakás

VI VÁLASZÚTON A HAZAI AGRÁR- ÉS FÖLDBIRTOKPOLITIKA: Fenntartható mezőgazdasági termelés és vidékfejlesztés avagy bérmunkára alapozott nagyüzemi termelés?
  Alapvetés
  Az EU változó agrárpolitikája és a földbirtokpolitikák harmonizációja
  A magyar mezőgazdasági és földbirtokpolitika és következményei
  A csatlakozási szerződés várható hatásai Magyarországon
  Következtetések

VII. VÍZGAZDÁLKODÁS AZ EU-BAN: Az Eu csatlakozás és a hazai vízkincs megőrzésének, fenntartó használatának kapcsolata
  Az EU Víz Keretirányelvének alapjai, céljai
  Elérhetőek-e ezek a célok?
  Érintettek
  A VKI által érintett legfontosabb témák
  Víz és szennyvíz szolgáltatás
  Folyóvizeink

VIII. TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ UNIÓ: Magyarország EU-csatlakozásának lehetséges természetvédelmi következményei
  A földhasználat változása a művelt területek nagyságának csökkenése következtében
Mely területeken kellene leginkább feladni az intenzív művelést?
Mely területeken nem szabad feladni az extenzív gazdálkodást természetvédelmi okokból?
Mi legyen a művelés alól kikerülő területek sorsa?
Édesvizeink tisztulása, az eutrofizáció mértékének csökkenése
Élőhelyek megszűnése és feldarabolódása új utak építése nyomán
A természetvédelmi szabályozás esetleges gyengülése
Következtetések

IX. LOBBYTEVÉKENYSÉG AZ UNIÓBAN: Az üzleti érdekcsoportok szerepe az EU politikájának alakításában
A szürke eminenciás: az ERT története és tevékenysége
Az üzlet keletre megy: az ERT tevékenysége a csatlakozó országokban


Előszó

Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz. Mégis, Magyarország lakossága alig tud valamit az Európai Unióról. Tartalmas bemutató jellegű információval sem rendelkezünk, nemhogy kritikus, netán zöld szempontú véleménnyel. A kiadvány célja szerény lehetőségeinkhez mérten e hiány pótlása. Jelen füzet számos neves hazai szervezet közös kiadványa. A szerzők arra keresik a választ, hogy mit jelent az Európai Unióhoz való csatlakozás a fenntarthatóság szempontjából, azaz elősegíti-e, vagy ellenkezőleg, éppen hátráltatja a társadalmi jólét növelését a természeti erőforrások megőrzése és a jövő generációk számára való átörökítése mellett? Másképpen fogalmazva: milyen hatással lehet a demokratikus jogokra, a jólétre és a környezetre. A szakértők külön fejezetekben vizsgálják az EU környezetvédelmi politikáját, a globalizáció és az EU viszonyát, az uniós jóléti rendszer, közlekedés, hulladékkezelés, mezőgazdaság, vízgazdálkodás és a természetvédelem sajátosságait valamint az üzleti körök érdekérvényesítő tevékenységét.

A csatlakozás eldöntendő kérdésére a szerzők nem adnak egyértelmű választ, mivel a probléma ennél jóval összetettebb, bonyolultabb. Az Európai Unióhoz való csatlakozás kitűnő lehetőségeket és óriási veszélyeket is rejt magában. Egy azonban biztos, az EU jelenlegi formája inkább szolgálja a gazdasági-kereskedelmi érdekeket, semmint a fenntarthatóságot. Csodákban reménykedni hiábavalóság lenne. Az Unión kívül, vagy az Unión belül, még rengeteg teendő van, ha azt szeretnénk, hogy unokáink is nyugodtan, békében élhessenek.

Móra Veronika, ETK
Scheiring Gábor, Védegylet
Budapest, 2003. március 1.


×