Fülszöveg

Az Énekek éneke a világirodalom szerelmi költészetének egyik legrégibb emléke: az ókori héber nép lírájából, lakodalmi dalaiból őrzött meg néhány száz sort. Az Ószövetség könyvei között reánk maradt szerelmes versek keleti erotikája, természetleírásának frissesége, a szerelmét kereső leány éjszakai kóborlásának rajza, a táncoló menyasszonyt néző lakodalmas közönség elragadtatott leíró éneke, a szerelmi érzés ábrázolása elemi erővel szól hozzánk a versek soraiból.

A magyar költői nyelv kialakulásában rendkívül nagy jelentősége van az Énekek éneke első fordításainak. Kötetünk Károli Gáspár ismert és méltán csodált fordítása mellett közli a Döbrentei-kódex névtelen fordítójának és Heltai Gáspárnak prózában készült átültetését, valamint Bogáti Fazakas Miklósnak 16. század végi, virágénekekre emlékeztető verses átdolgozását is.