A szerkesztő előszava

Az ökológia és a vallás összekapcsolása sokak számára szokatlannak tűnhet. Pedig az egyes egyházakon belül évtizedek óta mind hangsúlyosabb szerepet kap a környezeti, ökológiai kérdésekkel való felelősségteljes szembenézés. Nemzetközi szinten nem csak a környezeti krízis teológiai vonatkozásainak elemzése tölt meg könyvtárakat, de a különböző egyházak, abból a felismerésből kiindulva, hogy a hívő embereknek hitükből fakadó felelősségük van a teremtett világ megőrzésében, a mindennapok szintjén is egyre többet tesznek a környezeti problémák kiküszöbölése, megelőzése érdekében.

Ez a munka Magyarországon még ugyancsak gyerekcipőben jár. Néhány, többé-kevésbé elszigetelt kezdeményezésnél többről nem nagyon adhatunk számot. Sokszor még a témához kapcsolódó legalapvetőbb hivatalos dokumentumok sem hozzáférhetőek magyarul. A Védegylet ebben a helyzetben arra vállalkozott, hogy saját eszközeivel igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a magyarországi egyházak figyelmét az ökológiai kérdések, és az ezen a területen nemzetközi szinten folyó intenzív munka felé fordítsa. 2001-ben Dobogókőn a hazai egyházak képviselői számára szervezett konferencián az ökológiai kérdésekhez való viszony teológiai tisztázására tettünk kísérletet. A következő évben négy jelentős magyar egyház vagy vallás (katolikus, református, evangélikus és zsidó) tagjai, teológusai, hivatalos képviselői és más érdeklődők vitatták meg az egyházak lehetőségeit a környezeti problémákkal szembeni fellépés során. Ez a tanácskozás fogadta el a kiadványunkban is olvasható Nádasdladányi Nyilatkozatot. Azóta a Védegylet "Vallás és ökológia" munkacsoportja egyházi ifjúsági vezetők részére szervez ökológiával kapcsolatos képzéseket. Kötetünkkel ezt a munkát szándékoztunk folytatni. Olyan, általunk fontosnak tartott egyházi dokumentumok fordítását tesszük közzé, melyek korábban (egyetlen kivételtől eltekintve) ismereteink szerint nem voltak elérhetőek magyarul. Ezek a szövegek jól jelzik azt az érdeklődést, amellyel az egyházak világszerte az ökológiai problémák felé fordulnak, és egyben lefektetik azokat a teológiai alapokat is, amelyekre támaszkodva napjaink környezeti válságának vallásos értelmezése kialakul.

Ezeken a teológiai alapokon építkezve az egyházak számos gyakorlati kezdeményezéssel is igyekeznek részt vállalni a fenntartható közösségek kialakításában, a nemzetközi ökológiai erőfeszítések, például a klímaváltozás elleni küzdelem támogatásában. Nagyon fontos szerepet játszik ebben a tevékenységben az Európai Keresztény Környezetvédelmi Hálózat (European Christian Environmnetal Network, ECEN), melynek magyar tagjai, partnerszervezetei, sőt, Dönsz Teodóra személyében magyar vezetőségi tagja is van.

Az egyes egyházak esetében a kötetbe válogatott szövegek eltérő jellegűek lehetnek. Ennek oka az egyházi struktúrák különbözőségében keresendő. A zsidó vallás esetében például, amely többé-kevésbé független gyülekezetekből áll, hiába is keresnénk olyan súlyú központi megnyilatkozásokat, mint amilyen mondjuk a katolikus egyházban egy pápai üzenet.

A kötetben öt olyan vallás (római katolikus, orthodox, református, evangélikus és zsidó) dokumentumai találhatók, melyek egyfelől nemzetközi szinten aktívan részt vesznek a környezeti gondok orvoslásában, másfelől pedig Magyarországon is hangsúlyosan jelen vannak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más keresztény (pl. unitárius, metodista) felekezetek vagy nem keresztény egyházak nem fejtenének ki semmilyen tevékenységet ezen a területen. Számos esetben kifejezetten kezdeményezően lépnek fel az ökológiai elvek és a fenntarthatóság érdekében. A szerkesztők elsősorban a terjedelmi korlátok miatt döntöttek végül amellett, hogy a fenti öt egyházra koncentrálják figyelmüket. Reményeink szerint kiadványunkat újabbak fogják követni, és más, egyházi vagy világi kiadványok tágíthatják ki azt a szűk horizontot, amire mi vállalkoztunk.

A Védegyleten belül mi magunk is szeretnénk újabb füzetekkel hozzájárulni ahhoz, hogy az egyházak figyelme Magyarországon is mindinkább az ökológiai problémák felé forduljon.

Az egyes egyházak dokumentumait tartalmazó fejezeteket rövid bevezetők nyitják. Ezek célja, csakúgy mint a kötetnyitó tanulmányé, hogy kontextusba helyezve könnyebben érthetővé, feldolgozhatóvá tegyék a szövegeket. A kötet végén irodalomlistát és linkgyűjteményt teszünk közzé azok számára, akik jobban el kívánnak merülni a témában. A kötet szövegei különböző felekezetek szóhasználatát tükrözik. Egyes esetekben, ahol korábban már megjelent szöveg utánközléséről van szó, illetve az egyes szövegek fordítói eltérő nyelvi megoldásokat választottak, előfordulhat, hogy az egyes egyházakon belül is változó fogalomhasználattal találkozhat az olvasó. A lektorálás során igyekeztünk lehetőség szerint egységesíteni az egyes fogalmak fordítását, használatát, előfordulhat azonban, hogy ez nem mindenhol sikerült. Szövegeink nem tekinthetők hivatalos egyházi fordításnak, elmélyültebb kutatómunkához és szövegelemzéshez az eredeti nyelvű textusokat ajánljuk. Itt jegyezzük meg, hogy kötetünk szerkesztése során néhány szöveget - terjedelmi okokból - végül kénytelenek voltunk kihagyni. Az ezekkel a szövegekkel is kiegészített teljes verziót a Védegylet honlapján megtalálja az olvasó.

Köszönetet szeretnék végül mondani a szerzőknek, szerkesztőknek, fordítóknak, lektoroknak és mindazoknak, akik önzetlenül segítették a kiadvány megjelenését.

Amennyiben érdeklődik tevékenységünk iránt, vagy bekapcsolódna a Védegylet "Vallás és ökológia" munkacsoportjának munkájába, keressen meg minket.

Jávor Benedek