Bevezetés

A második ezredfordulón három nagy kérdéssel kell szembenéznünk, s hogy ezekre milyen választ találunk, az immár nemcsak fajunk, hanem földi lakóhelyünk jövendő sorsát is meghatározza.

- A gazdasági növekedés és a környezetpusztító technológiák rohamos terjedése miatt egyre növekvő mértékű és intenzitású emberi beavatkozás következményei természeti létfeltételeink rohamos romlásával fenyegetnek, hosszabb távon fajunk fennmaradása forog veszélyben. A huszonegyedik században bolygónk átlaghőmérséklete 6 Celsius fokkal is emelkedhet. Becslések szerint a most élő fajok egyharmada el fog pusztulni.

- A világ népességének növekedése rövid távon megállíthatatlan. Ennek következményei súlyosbítják az ökológiai válságot.

- Az államok és a területi elven nyugvó politikai rendszerek meghatározó szerepét igen nagy mértékben vették át helyhez nem kötött, és a helyi társadalom ellenőrzésétől független, nemzetek feletti szervezetek. Az emberiség történetében példátlan, rendkívüli sebességű folyamatok a jelenleg alkalmazott eszközökkel nem kezelhetők. Az alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez a huszonegyedik században olyan léptékű civilizációs változásokat követel, mint amilyen egykor a földművelés és az írásbeliség megjelenése volt, később a tudományos-technikai forradalom. Ennek a kihívásnak a Föld lakói csak együtt képesek megfelelni. Egyre több konfliktus tevődik át nemzetközi szintre, amit eddig az egyes államok a saját kereteik között oldottak meg. A szorosabb egymásrautaltság kényszerűséget jelent, de egyúttal lehetőséget is teremt a globális együttműködés új formáinak kialakítására.

A Védegylet a fentiek figyelembe vételével kívánja kialakítani külpolitikai álláspontját. Három alapelvnek szeretnénk érvényt szerezni, melyek hivatottak arra, hogy meghatározzák Magyarország nemzetközi szerepvállalását és külpolitikai törekvéseit.

- Az ökológiai katasztrófa elhárítása, a földi élővilág gazdag sokféleségének megőrzése az emberiség legfőbb érdeke. Az ezt szolgáló erőfeszítések élvezzenek a nemzetközi politikában feltétlen elsőbbséget bármely más érdekkel szemben.

- Magyarország részvétele az integrációs folyamatokban ne csökkentse, hanem növelje az ország cselekvési és kezdeményezési lehetőségét. Ezekkel a lehetőségekkel ne mások rovására, hanem partnereinkkel egyetértésben éljünk.

- A nemzetek közötti szorosabb kapcsolatok szolgálják a nemzeti és a helyi közösségek autonómiájának fenntartását, a szereplők egyenjogúságának és kapcsolataik kölcsönösségének jegyében.