Bevezetés

"HALLÓ, ZÖLD PÉTER VAGYOK A XXXIV. KERÜLETBŐL. Itt a Láncfűrész téri parkba reggel munkások jöttek, és elkezdték kivágni a fákat. Én lementem, kérdeztem, hogy miért csinálják, de csak annyit mondtak, hogy megbízták őket ezzel, azt sikerült megtudnom, hogy egy bizonyos Fagyöngy Kft. munkásai. Kérem, csináljanak valamit!" Az elmúlt években az ilyen telefonhívások tucatjait fogadtuk a Védegyletben, mondhatjuk, hogy a zöldterületek pusztulásával, fák kivágásával kapcsolatos a hozzánk befutó megkeresések többsége. Nem jó ez, három okból sem. Egyrészt, mert minden megkeresés azt bizonyítja, hogy újabb darab tűnik el a főváros, vagy vidéki városaink valamelyikének rohamosan fogyó zöldterületeiből. Nem jó nekünk sem, mert a megkeresések nem kis részénél kapacitáshiány, túlterheltség miatt végül is nem tudunk olyan mélységben bekapcsolódni az adott ügybe, amennyire - bármilyen kis területről, akár csak 1-2 fáról legyen is szó - a telefonálók jogos aggodalma ezt szükségessé tenné. És nem jó a hozzánk fordulóknak sem, mert úgy érezhetik, ügyük nem kapta meg az azt megillető figyelmet, ők pedig azt a segítséget, amellyel elkezdhetnék eleinte talán reménytelennek látszó küzdelmüket a Láncfűrész téri fák megmentéséért. Pedig sokszor csak egy kis biztatás, és néhány alapinformáció hiányzik, az esetek döntő többségénél ugyanaz a néhány tucat oldalon összefoglalható ismeret. Kiadványunk írásakor ezt a célt tűztük ki magunk elé, hogy elérhetővé, lapozhatóvá tegyük azokat az alapismereteket, amelyek egy zöldterület sorsa körül forgó környezeti konfliktus esetén szükségesek lehetnek.

Nem kétséges, hogy efféle konfliktus akad bőséggel. Döntéshozóink a zöldterületekre sokszor mintha csak afféle fehér foltként tekintenének, beépítetlen, beruházásra még alkalmas földdarabként, melyek hasznosítása, értékesítése nem mellesleg gyakran komoly bevételekhez is juttathatja az önkormányzatokat. Sokan vannak, vagyunk azonban, akik a közparkokat, kerteket, fasorokat a városi tér kiemelkedően értékes részeiként fogjuk fel, és a sokszor amúgy is csak mutatóban előforduló növényzet elpusztítására, károsítására a városlakók elleni merényletként tekintünk. Vannak persze önkormányzatok - szerencsére már itthon is - melyek hasonlóan értékelik saját zöldfelület-állományukat, és ahelyett, hogy értékesítésének, hasznosításának, beépítésének jogilag támadhatatlan módján törnék a fejüket, fejlesztésén, stratégiai elképzelések alapján történő egységes rendszerré alakításán munkálkodnak. Sajnos úgy tűnik azonban, egyelőre ők vannak kevesebben. Az egyszerű városlakó pedig csak értetlenül áll, amikor újabb, és ezúttal talán éppen az ő szívének kedves fák, parkok tűnnek el a városból, hogy mélygarázs, lakópark, bevásárlóközpont, raktár vagy bármi egyéb kerüljön a helyükre, amibe néhányszáz köbméter vasbetont be lehet építeni. Nem kell azonban, hogy a tehetetlenség érzése legyen úrrá rajtunk, ha megjelentek a favágók a szomszéd park vagy játszótér fáinál. Van - jogilag is biztosított - lehetőségünk arra, hogy informálódjunk, kérdezzünk, véleményünknek hangot adjunk és részt vegyünk a településünk zöldterületeiről szóló döntésekben. Ezt a kiadványt azoknak szánjuk, akik vállalkoznak rá, hogy a zöldterületek ügyében érvényt szerezzenek demokratikus jogaiknak. Akik időt, energiát, fáradságot szánnak arra, hogy megvédjék a számukra fontos fákat, bokrokat, parkokat, nemcsak ezek fontosságát bizonyítva, hanem azt is, hogy részt kérnek a döntésekből, saját környezetük alakításából. Bizonyítják, hogy nem puszta fogyasztói a helyi és országos politikai valóságshownak, hanem részt is kívánnak venni a köz ügyeinek intézésében.

Jávor Benedek