CÍMLAP
"Kelet Párizsától" a "bűnös városig"
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
1. fejezet: KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK A NEMZETI FŐVÁROSRÓL
Reitter Ferenc emlékirata gróf Andrássy Gyula miniszterelnök részére Budapest egységes fővárossá fejlesztéséről (1869 december)
Ankét a fővárosi törvény irányelveiről (1871. április 25-28.)
Jegyzőkönyv a Nagykörút létesítése ügyében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest Főváros által kiküldött vegyes bizottmány üléséről (1884. január 14.)
Az Országos Iparegyesület emlékirata a tervezett Eskü téri híd hatásáról Budapest fejlődésére (1891. március 20.)
Bernát István: Gazdasági decentralizáció (1899)
Harrer Ferenc: A modern városigazgatás problémái (1911)
Basch Imre: A főváros mint vállalkozó (1913)
Preyer Hugó a szociális szempontok érvényesítéséről a várospolitikában (1910)
Bárczy István - Harrer Ferenc: Tanulmány a szomszédos községeknek Budapesthez való kapcsolásáról (1908)
Molnár Ferenc felszólalása a városegyesítés 40. Évfordulója alkalmából tartott díszközgyűlésen (1913. november 17.)
2. fejezet: METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A "BÉKEKORSZAKBAN"
Körösi József a főváros népességének elmagyarosodásáról (1880)
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a főváros malomiparáról (1870-1875)
Krausz Simon bankár visszaemlékezéseiből
Kőváry László: A millennium lefolyásának története (1896)
A budapesti társaság (1886)
Herczeg Ferenc emlékezései a nyolcvanas évek Budapestjére
Salamon Ödön: A mai Budapest (1898)
Pásztor Mihály: Az eladósodott Budapest (1907)
Somogyi Manó: Az óbudai hajógyár munkásainak helyzete (1888)
Tiszti főorvosi jelentés a IX. és a X. kerületi nagyüzemek munkásainak lak- és táplálkozási viszonyairól (1892)
A szegényügy rendezését tárgyazó rendszabály (1875)
Horváth János tanácsnok előadói javaslata a szegényügy rendezése tárgyában (1885)
Thirring Gusztáv: Budapest gyermekegészségügyi viszonyai (1896)
Nemes Lipót: A kültelki gyermekek élete és jövője (1913)
Bárczy István polgármester előterjesztése a fővárosi lakásviszonyok javítása tárgyában (1909)
Pataki Béla: Adatok az iskolás gyermekek fürdéséhez (1911)
Buchinger Manó: A magyar munkásmozgalom bölcsőjénél
Kassák Lajos a lakbérsztrájk- és házbojkott-mozgalmakról (1910)
Kassák Lajos a "vérvörös csütörtökről" (1912. május 23.)
Wildner Ödön tanácsnok előterjesztése a főváros tanácsához a munkanélküliek segélyezése tárgyában (1913. március 1.)
Madzsar József: A meddő Budapest
Thirring Gusztávnak, a Székesfőváros Statisztikai Hivatala igazgatójának emlékirata a vasúti tarifapolitikának a fővárosra gyakorolt hatásáról (1912. február 22.)
Békey Imre: Budapest főváros közoktatásának vázlatos története az 1868. évtől az 1881. év végéig
Bárczy István tanácsnok előterjesztése a székesfőváros közoktatási intézményeinek fejlesztése ügyében (1902)
Gróf Festetics Géza tanácsnok körlevele a községi elemi iskolák vezetőihez a szegény tanulók megsegítésére szolgáló perselyek ügyében (1908)
Gróf Festetics Géza tanácsnok előterjesztése a tanácshoz egy fővárosi tanítóképző felállítása ügyében (1911)
Szabó Ervin: Községi nyilvános könyvtár Budapesten (1910)
A fővárosi közgyűlés vitája "Ferenc József Koronázási Jubileumi Díj" adományozásáról Ady Endre részére
3. fejezet: TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK SODRÁBAN
Krúdy Gyula: Hogy tört ki a forradalom? (1918 október)
József főherceg a forradalom kitöréséről
Hatvány Lajos: Egy hónap története
Munkáselőadás az Operában (1919 február)
Szerdahelyi Sándor emlékei a Tanácsköztársaságról
A Hadügyi Népbiztosság felhívása a Vörös Hadseregbe történő jelentkezésre (1919. április 20.)
Budapest munkástanácsának felhívása a vidéki direktóriumokhoz (1919 nyara)
Tervezet a fővárosi lakosság egy részének vidékre telepítéséről (1919 nyara)
Herczeg Ferenc emlékezései 1919-ről
A Budapesti I. kerületi Magyar Állami Tanítóképző Intézet tanári karának 1919-1920. évi jegyzőkönyveiből
Horthy Miklós fővezér válasza Bódy Tivadar polgármesternek a nemzeti hadsereg bevonulása alkalmával a Gellért szálló előtt mondott ünnepi beszédére (1919. november 16.)
Budapest hivatása a nemzetközi kereskedelemben. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara emlékirata (1920 december)
Hilbert Vilmos indítványa a Törvényhatósági Bizottság közgyűlésén a főváros alkalmazásában álló zsidók kimutatásáról (1921. február 16.)
A Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala által készített röplapszöveg a Szent István hét népszerűsítésére (1927)
A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat minisztertanácsi tárgyalása (1929. november 13.)
4. fejezet: METSZETEK A VÁROS ÉLETÉBŐL A TRIANONT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN
Török István: A budapesti bejegyzett cégek statisztikája (1890-1930)
Schuler Dezső: A hajléktalanság kérdése a székesfővárosban (1920-1928)
Móricz Miklós: A ház és a lakás (1920-1930)
Pásztor Mihály: Budapest gondjai (1927)
Zentay Dezső: A munkanélküliség alakulása a szellemi pályák körében (1930)
Molnár Olga: Munkanélküliség a szellemi pályákon alkalmazott nők körében
Török István: A munkanélküliség a fizikai munkások körében (1914-1932)
Krúdy Gyula: A békebeli tavasz (1925)
Láng Panni: Egy budapesti polgárcsalád mindennapjai
Zentay Dezső; Ötven munkáscsalád háztartási statisztikája (1929)
Csorna Kálmán: Program a főváros gyermekvédelmi szervezetének kiépítésére (1927)
Pásztor Mihály: A jókedv ára (1926)
Thirring Gusztáv: Művelődés- és iskolaügy (1873-1923)
5. fejezet: FÜGGELÉK
Statisztikai táblázatok
A szemelvények szerzői
ELŐSZÓ
Jelen szöveggyűjtemény elsősorban a Budapesti Tanítóképző Főiskolán
bevezetett "Budapest története" tantárgy hallgatóinak felkészülését,
szemináriumi munkáját hivatott segíteni, de reményeink szerint
hasznosítható más képzési formákban is, és tanulságos olvasmányként
szolgálhat bárki számára, akit a város történetének alapkérdései, valamint
az elmúlt közel 130 év Budapestjének színei, az egyes korszakok hangulata
érdekelnek.
A válogatásnál egyrészt arra törekedtünk, hogy a városra mint egészre
(annak fejlesztésére, szerepkörére, státuszára, igazgatási szervezetére)
vonatkozó legfontosabb korabeli álláspontokat, döntéseket dokumentáljuk,
másrészt arra, hogy a társadalmi jelenségeket, folyamatokat, a művelődés
kereteit, a mindennapi életet és ezek egykorú megítélését szemléltessük.
E témaköröknek az adott terjedelmi keretek között lehetséges sokszínű
bemutatása érdekében, csak jelzésszerűen szerepelhetnek olyan nem kevésbé
fontos kérdések, mint a gazdaság, a politikai élet, vagy éppen a városi
infrastruktúra fejlődése. El kellett tekinteni a nagy történelmi
fordulatok, háborúk, forradalmak menetének sokrétű ábrázolásától is, csupán
villanásszerűen igyekszünk érzékeltetni egyet-mást abból, hogyan élte át
ezeket a város lakossága. A válogatásnál tehát sem a témakörök, sem a
korabeli álláspontok között nem törekedtünk/törekedhettünk valamiféle -
a kurzustól függetlenül amúgy is sokféleképp elvárható - "arányosságra".
Szempontunk az volt, hogy az egyes - oktatási céljaink jegyében választott
- szövegek önmagukban is tartalmilag gazdagok legyenek és a város
fejlődésének valamely lényeges, vagy akár csak jellegzetes problémáját
markáns korabeli vélemények kíséretében tükrözzék. Igyekeztünk elkerülni az
átfedéseket a rendelkezésre álló és ugyancsak használható forrásgyűjteményekkel,
különösen a Budapest Főváros Levéltára által kiadott Források Budapest
Múltjából c. sorozat II. és III. köteteivel - ezekből csak egy-két
"megkerülhetetlen" dokumentumot vettünk át.
Ebből következően a szemelvények együtt olvasva sem adják Budapest
összefüggő "történetét". A várostörténet alapkérdéseivel még csak
ismerkedők számára elsősorban tanári segítséggel ajánljuk, illetve
feltételezzük az alapvető várostörténeti összefoglalások valamelyikének
vezérfonalként történő használatát.
A szemelvényeket szöveghűen, de általában a mai helyesírás és központozás
szerint közöljük, csak az egyes szerzők jellegzetes fordulatait, írásmódját
őriztük meg. A dokumentumok jegyzetelésénél csupán a szöveg megértéséhez
szükséges magyarázatokra szorítkoztunk. A szövegeken tett rövidítéseket,
kihagyásokat [...] jellel jelöljük. Az egyes dokumentumoknak címet adtunk,
ezek nem minden esetben egyeznek meg az eredeti címmel (a pontos bibliográfiai
adatokat, levéltári jelzeteket az egyes dokumentumok végén közöljük).
Reméljük, hogy mielőbb a hallgatók és a nagyközönség kezébe adhatjuk a
szöveggyűjtemény II. kötetét is, amely terveink szerint a második hatvan
év, 1930-1990 közötti időszak dokumentumait tartalmazza majd. Ezúton is
megköszönjük Budapest Főváros Levéltára és a Budapesti Tanítóképző Főiskola
vezetésének, hogy a kötet megjelenését lehetővé tették, valamint Budapest
Főváros Önkormányzata Oktatási Bizottságának az anyaggyűjtéshez, a Nemzeti
Kulturális Alap Levéltári Kuratóriumának pedig a kiadáshoz nyújtott
támogatást.