CÍMLAP
"A nagy válságtól" "a rendszerváltásig"
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
Ajánlott irodalom
I. fejezet: KONCEPCIÓK ÉS VÍZIÓK "BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSRÓL"
Szabó Dezső: A falu Budapest (1935. április 13.)
Szabó Dezső: Budapest környéke (1937. november 15.)
Budapest városfejlesztési programja (1940 október)
A Magyar Közigazgatástudományi Intézet emlékirata Nagy-Budapest megszervezéséről (1941. április 12.)
Szendy Károly a leendő Nagy-Budapest szociális igazgatásának feladatairól (1942)
Weis István: Nagy-Budapest (1942)
II. fejezet: METSZETEK "BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS" ÉLETÉBŐL
Szigeti Gyula: A gazdasági válság Budapest életében (1935)
Elekes Dezső: Budapest szerepe Magyarország szellemi életében (1938)
Buziássy Károly: A budapesti mozik és hangversenyek statisztikája (1938)
Molnár Olga: A főiskolai hallgatók szociális és gazdasági viszonyai Budapesten (1934)
Erba Odescalchi Sándor herceg az arisztokrácia társaséletéről
Javaslat 200 és 300 pengő havi jövedelem beosztására (1934)
Vasvári László: A korszerű kislakás építészeti szempontból (1934)
Németh László: A Medve utcai polgári (1937)
Babirák Mihály - Kokovai Lajos: A polgári iskolai tanulók pályaválasztásáról (1936)
Rézler Gyula: Egy magyar textilgyár munkástársadalma (1943)
Fischer József: A budapesti munkáslakások szociológiája (1943)
Szécsi János: A pesti nyomorgyűrű (1938 december)
A Székesfőváros Társadalompolitikai Ügyosztályának 1940. évi jelentéséből
Markos Béla a főváros idegenforgalmáról (1936 november)
Jankovits Miklós: A nyolcosztályos elemi népiskola jelentősége Budapest Székesfőváros szempontjából (1940 december)
Az iparosok és kereskedők származásának igazolása a "második zsidótörvény" alapján (1939 szeptember)
Megemlékezés Észak-Erdély visszacsatolásáról a Csobánc utcai elemi iskola szülői értekezletén (1940. december 11.)
Az Állami Németnyelvű Tanítóképző - Líceum tanári karának jegyzőkönyve a német nemzetiségű diákok körében uralkodó szellemről (1942. február 25.)
III. fejezet: BUDAPEST, A "FRONTVÁROS"
Edelsheim-Gyulai Ella: Légi támadás (1942 szeptember)
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete az iskolák hősi halottainak nyilvántartásáról (1942. október 8.)
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete az iskolák légoltalmi riasztószolgálatának megszervezéséről (1943. november 13.)
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete a tanárok által követendő magatartásról a német megszállás után (1944. március 23.)
Zsidó szerzők műveinek eltávolítása a XII. ker. Állami Líceum és Tanítóképző Intézet könyvtárából (1944 április)
Szerb Antal elbocsátása a középiskolai tanári szolgálatból a zsidók közszolgálatának megszüntetéséről szóló rendelet alapján (1944. április 24.)
Mi lesz a zsidó üzletekkel? (1944. április 29.)
A XII. ker. Állami Líceum és Tanítóképző Intézet épületének igénybe vétele német katonai kórház céljára (1944. május 16.)
Munkácsi Ernő a budapesti zsidóság összeköltöztetéséről
Fenyő Miksa naplójegyzete, 1944. június 28
Veesenmayer német birodalmi megbízott távirata Ribbentrop külügyminiszternek a budapesti zsidók deportálásának tervéről (1944. július 9.)
A budapesti tankerületi főigazgató körrendelete a tanítás befejezéséről (1944. október 25.)
Magyar katonai dokumentumok az ostromlott Budapesten uralkodó állapotokról (1944. december 30.; 1945. február 10.)
Darvas József az ostrom napjairól
Márai Sándor: Budai séta (1945 március)
IV. fejezet: ÚJJÁÉPÍTÉS, ÚTKERESÉS - ÚJ KONCEPCIÓK, ÚJ VÍZIÓK
Csorba János polgármester felterjesztése Miklós Béla miniszterelnökhöz a főváros helyzetéről (1945. február 11.)
Török István: Budapest népességének vándormozgalma a háború alatt és az ostrom után
Jegyzőkönyv a XII. ker. Állami Líceum és Tanítóképző Intézet tanári karának üléséről (1945. április 3.)
Vita a Budapesti Nemzeti Bizottság ülésén a földreform végrehajtásáról és a német nemzetiségű lakosság kezeléséről (1945. április 11.)
Dokumentumok a csepeli Weiss Manfréd-művek sorsáról 1944-1945-ben
Fischer József a Fővárosi Közmunkák Tanácsa utolsó éveiről
Schifferné Szakasits Klára 1945. május 1-ről
Marcell Gyula: Budapest lakosságának életharca ötszáz tanuló étrendjében (1945 december)
Detektívjelentés a pénzromlás által kiváltott közhangulatról (1946. március 15.)
Péter Gábornak, az Államvédelmi Osztály vezetőjének kimutatása az osztály 1946. október 20-ig kifejtett működéséről
Jegyzőkönyv a Nagy-Budapest kialakítása ügyében kiküldött munkabizottság üléséről (1945. július 27.)
Az új fővárosi törvény előkészítésére kiküldött különbizottság jelentése (1947 május)
Előterjesztés Budapest városfejlesztési programja tárgyában. (1947 január)
Az egyházi iskolák államosítása ellen tiltakozó röplap (1948 április)
1848 centenáriumának ünneplése (1948. szeptember 20.)
Schifferné Szakasits Klára az új vezető réteg életmódjáról
Pongrácz Kálmán polgármester jelentése a belügyminiszternek Budapest lakosságának 1949 decemberi politikai közhangulatáról
A polgármesteri I. (elnöki) ügyosztály összefoglaló jelentése a Nagy-Budapest létrejöttével kapcsolatos közhangulatról (1949. december 23.)
V. fejezet: A HIDEGHÁBORÚ "FRONTVÁROSA"
Nagy-Budapest 10 éves városfejlesztési tervének vázlata (1950. március 23.)
A Budapesti Városi Tanács VB Népművelési Osztályának feljegyzése Sztálin szobrának elhelyezése ügyében (1950. március 7.)
A Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek alapítólevele (1950. március 30.)
Nemes György a Rákosi-kultuszról
Görgey Gábor az 1951. évi kitelepítésekről
Jelentés a főváros lakosságának 1952 februári politikai közhangulatáról
Jelentés a Budapesti Városi Tanács irányítása alá tartozó színházak, varieték és a cirkusz műsorpolitikájáról (1952. július 21.)
A Budapesti Rendőrkapitányság ügyeletének jelentése a Sztálin halálával kapcsolatos megnyilvánulásokról (1953. március 9.)
A Budapesti Városi Tanács VB egyházügyi előadójának 1953 március havi jelentéséből
Hangulatjelentés Nagy Imre kormányprogramot ismertető beszédének visszhangjáról a lakosság körében (1953. július. 15.)
Pongrácz Kálmán tanácselnök jelentése Nagy Imrének, a Minisztertanács elnökének a főváros életét, a lakosság ellátottságát jellemző adatokról (1953. október 9.)
Tájékoztató az üzemi dolgozók és üzemi vezetők által felvetett szociális és kulturális problémákról (Ganz Vagongyár) (1953 október)
Rendőrségi jelentés az 1954. évi labdarúgó-világbajnokság döntőjének elvesztését követő tüntetésekről (1954. augusztus 14.)
A Belügyminisztérium Budapesti Főosztályának utasítása az 1954. évi tanácsválasztásokkal kapcsolatos rendőri feladatokról (1954. október 16.)
Iskolabírálat I. Faragó László fővárosi tanulmányi felügyelő értékelése a Táncsics Mihály Gyakorló Tanítóképző oktató-nevelő munkájáról (1956. február 20.)
Iskolabírálat II. Szathmáry Lajos tanulmányi vezető (farsangi) értékelése a Táncsics Mihály Gyakorló Tanítóképző oktató-nevelő munkájáról. (1956. február 25.)
VI. fejezet: A VILÁG FIGYELMÉNEK KÖZÉPPONTJÁBAN
Angyal István vallomása az 1956. október 23-i eseményekről
Kopácsi Sándor az 1956 október végi napokról
"Az ország szíve kinyílt..." (1956. november 3.)
Csepel felveszi a munkát (1956. november 3.)
Kővágó József megbízott polgármester nyilatkozata a Magyar Nemzetnek 1956. november 3-án
Malasenko altábornagy visszaemlékezése a szovjet csapatok 1956 novemberi budapesti harcairól
A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának jelentése a kormányhoz a budapesti harcok során keletkezett károkról (1957. január 21.)
A Fővárosi Bíróság jelentése az "ellenforradalmi bűncselekményekkel" kapcsolatos ítélkezésről (1958. június 25.)
VII. fejezet: Az "ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A "LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG
A Vár és a Vigadó sorsa az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1959. július 21.)
Budapest általános rendezési terve az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1960. július 26.)
Polónyi Károly: Budapest városképe (1973)
A népesség és a jövedelmi viszonyok alakulása a hatvanas években
Sándor Pál: A fővárosi lakásépítés hatékonysága (1981)
Csőregh Éva: Lakótelepi gyerekek (1978)
Kolosi Tamás: "Miféle népek laknak arra?" (1979)
Kemény István - Kozák Gyula: A Csepel Vas- és Fémművek munkásai (1971)
Solt Ottilia: Szakképzetlen családok (1977)
Solt Ottilia: "Kész a leltár". Egy budapesti kerület alacsony jövedelmű munkáscsaládjai (1975)
Jelentés a fővárosban élő és dolgozó cigányok helyzetéről (1981 november)
Berey Katalin: A város előszobája (1981)
Juhász Júlia: A Skála születése (1976)
Emlékezések a "hatvanas évek" "Ifipark"-jára
Budapest oktatásfejlesztésének irányelvei (1969)
Állambiztonsági jelentések az 1988. és 1989. június 16-i megemlékezésekről
ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS
Beluszky Pál: Budapest társadalma a modernizáció útján. 1948-tól máig (1992)
FÜGGELÉK
Statisztikai táblázatok
A szemelvények szerzői
Rövidítések jegyzéke
ELŐSZÓ
"»A nagy válságtól« »a rendszerváltásig«" című
szöveggyűjtemény - a "»Kelet Párizsától« a »bűnös
városig«" címmel megjelent, az egyesített főváros első hat évtizedét
(1870-1930) átfogó első kötethez hasonlóan- elsősorban az ELTE Tanító-
és Óvóképző Főiskolai Karán (a volt Budapesti Tanítóképző Főiskolán)
bevezetett 'Budapest története' tantárgy hallgatóinak felkészülését,
szemináriumi munkáját hivatott segíteni, de információink szerint
hasznosítható más - egyetemi, ill. középiskolai - képzési formákban is.
Az első kötettel kapcsolatos visszajelzések ismeretében kissé nagyobb
bizakodással reméljük, hogy tanulságos olvasmányként szolgálhat mindazok
számára, akiket a város történetének alapkérdései, valamint az 1930-1990
között eltelt hat évtized Budapestjének színei, az egyes korszakok hangulata
érdekelnek.
A válogatásnál most is elsősorban arra törekedtünk, hogy a városra mint
egészre (annak fejlesztésére, szerepkörére, státuszára, igazgatási
szervezetére) vonatkozó legfontosabb korabeli álláspontokat, döntéseket,
másrészt a társadalmi jelenségeket, folyamatokat, a művelődés kereteit, a
mindennapi életet és ezek egykorú megítélését dokumentáljuk. E témaköröknek
az adott terjedelmi keretek között lehetséges sokszínű bemutatása
érdekében, csak jelzésszerűen szerepelhetnek olyan nem kevésbé fontos
kérdések, mint a gazdaság, a politikai élet, vagy éppen a városi
infrastruktúra fejlődése. El kellett tekintenünk a nagy történelmi
fordulatok, háborúk, forradalmak menetének sokrétű ábrázolásától is, csupán
villanásszerűen igyekszünk érzékeltetni egyet-mást abból, hogyan élte át
ezeket a város lakossága. A válogatásnál tehát sem a témakörök, sem a
korabeli álláspontok között nem törekedtünk/törekedhettünk valamiféle
"arányosságra". Szempontunk az volt, hogy az egyes - oktatási céljaink
jegyében választott - szövegek önmagukban is tartalmilag gazdagok legyenek
és a város fejlődésének valamely lényeges, vagy akár csak jellegzetes
problémáját markáns korabeli vélemények kíséretében tükrözzék. Igyekeztünk
elkerülni az átfedéseket a rendelkezésre álló, és az oktatásban ugyancsak
használható forrásgyűjteményekkel, különösen a Budapest Főváros Levéltára
által kiadott Források Budapest Múltjából c. sorozat III., IV. és V/A.,
V/B. köteteivel - ezekből csak egy-két "megkerülhetetlen" dokumentumot
vettünk át. Amennyire elsődleges céljaink engedték, kiadatlan levéltári
dokumentumokból, vagy ma már alig hozzáférhető, kevéssé ismert kiadványok
anyagából válogattunk, ezzel is segítve a mélyebb érdeklődést mutató
lokálpatrióták, ill. a kapcsolódó diszciplínákat oktatók tájékozódását,
könnyen hozzáférhető forrásbázisuk bővítését. Ahogy az ilyen típusú
szöveggyűjtemények általában, szemelvényeink együtt olvasva sem adják
Budapest összefüggő "történetét". A várostörténet alapkérdéseivel még
csak ismerkedők számára elsősorban tanári segítséggel ajánljuk, illetve
feltételezzük az alapvető várostörténeti összefoglalások valamelyikének
vezérfonalként történő használatát.
A szemelvényeket szöveghűen, de általában a mai helyesírás és központozás
szerint közöljük, csak az egyes szerzők jellegzetes fordulatait, írásmódját
őriztük meg. A szövegben előforduló kiemeléseket is kivétel nélkül az
eredetiből vettük át. A dokumentumok jegyzetelésénél csupán a szöveg
megértéséhez szükséges magyarázatokra szorítkoztunk. A szövegeken
terjedelmi okokból tett rövidítéseket, kihagyásokat [...] jellel jelöljük.
Az egyes dokumentumoknak címet adtunk, ezek nem feltétlenül egyeznek meg az
eredeti címmel. A pontos bibliográfiai adatokat, levéltári jelzeteket az
egyes dokumentumok végén közöljük.
Ezúton is köszönjük Budapest Főváros Levéltára és az ELTE Tanító- és
Óvóképző Főiskolai Kara vezetőségének, hogy a kötet megjelenését lehetővé
tették. Köszönjük továbbá Budapest Főváros Önkormányzata Kulturális
Bizottságának és az OTKA T 025323 számú projektjének az anyaggyűjtéshez,
a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kuratóriumának a kiadáshoz nyújtott
támogatást.
A szerkesztők