CÍMLAP
Kalmár Károly - Szabó Lajos
Az uniós csatlakozás és a növényegészségügy
TARTALOM, ISMERTETŐ
Tartalom
Kedves Olvasó!
I. Az Európai Unió növény-egészségügyi rendszere
II. Közösségi és hazai jogszabályok
III. Közösségi intézmények, fogalmak, eljárások
1. Növény-egészségügyi hatóság
2. Zárlati károsítók
3. Védett zóna
4. Növény-egészségügyi nyilvántartási rendszer
5. Növényútlevél
5.1. Mi a növényútlevél, és mikor kötelező a használata?
5.2. Mit garantál a növényútlevél?
5.3. Ki állíthatja ki a növényútlevelet?
5.4. Milyen a növényútlevél formátuma?
5.5. Milyen információknak kell szerepelniük a növényútlevélen?
5.6. Minden egyes növény számára szükséges-e növényútlevél?
5.7. Mikor van szükség a növényútlevél cseréjére?
5.8. Kit terhel a növényútlevél költsége?
6. Növények, növényi termékek harmadik országokkal történő kereskedelmének növényegészségügyi ellenőrzése
7. Kártalanítás
IV. További információforrások
Ismertető
Mi a növényútlevél, ki állíthatja ki ezt a számunkra egyelőre szokatlan dokumentumot, kit terhel a kiállítás költsége, mit garantál, mikor kell cserélni? Hogyan lehet a zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását és terjedését megakadályozni? Melyek az Európai Unió legfontosabb növényvédelmi előírásai, milyen új intézményeket kell létrehozni, melyeket lehet megőrizni? Hogyan alakul át a határátkelőhelyeken az ellenőrzés, mi a dolga a termelőnek, s mi a hatóságnak? A növényegészségüggyel foglalkozó füzetünk részletesen tárgyalja Magyarország növényvédelemmel kapcsolatos jelenlegi és a jövőben felmerülő feladatait.
Kalmár Károly
osztályvezető
Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat
Szabó Lajos
főosztályvezető-helyettes
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium