
CÍMLAP
Reszegi Katalin
Hegynevek a középkori Magyarországon
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ
Tartalom
Előszó
I. A hegynevek elméleti kérdései
1. A névfajták szerinti kutatások jelentősége
2. A hegynevek kutatásának története
3. A hegynév fogalma
4. A régi hegynevek névterjedelmének kérdései
5. A hegynevek és más helynévfajták kapcsolata
II. Hegyrajzi köznevek
1. A kiemelkedés egészét jelölő hegyrajzi köznevek
1.1. bérc
1.2. hegy
1.3. halom
1.4. domb
1.5. havas
1.6. ség
1.7. gyűr
1.8. magas
1.9. gerend ~ gorond
1.10. rez
1.11. homok
1.12. torbágy
2. A hegyrészt jelölő hegyrajzi köznevek
2.1. kő
2.2. tető
2.3. lejtő
2.4. verő
2.5. mál
2.7. fej ~ fő
2.8. tő
2.9. orr
2.10. orom
2.11. homlok
3. Összegzés
III. Névrendszertani vizsgálat
1. Szerkezeti elemzés
1.1. Fajtajelölő névrészek
1.2. Megnevező szerepű névrészek
1.3. A hegy valamely sajátosságát kifejező névrészek
1.4. Bizonytalan szemantikai tartalmú névrészek
2. Történeti elemzés
2.1. Szintagmatikus szerkesztéssel alakult hegynevek
2.2. Morfematikus szerkesztéssel alakult hegynevek
2.3. Jelentésbeli névalkotással keletkezett hegynevek
2.4. Szerkezeti változással alakult hegynevek
2.5. Névátvételek
3. Két hegyvonulat Árpád-kori névállományának összevető vizsgálata
3.1. Magyar névadással létrejött névréteg
3.2. Szláv névréteg
3.3. Német névréteg
3.4. Összegzés
Áttekintés
Irodalom
Névmutató
Összefoglaló
Munkám megírásakor kettős cél vezérelt: igyekeztem egyrészt rávilágítani
a helynévfajták szerinti névelemzés jelentőségére. Ehhez kapcsolódóan
megmutattam, hogy miként szerezhetünk a különböző névfajtákról átfogó
ismereteket. Az itt vázolt elméleti alapokat egy korábban rendszerszerűen
nem vizsgált névfajta, a hegynevek kapcsán ültettem át a gyakorlatba.
A vizsgálat következő fázisát a hegynevek szempontjából és általánosabb
módszertani szempontból egyaránt az jelentheti, hogy az adott névfajta
jellemzőit a helynévrendszeren belül, más névfajták állományával összevetve
vesszük számba. Ilyen módon szisztematikusan fel lehet tárni az egyes
helyfajták megnevezései közötti különbségeket és hasonlóságokat, s ezáltal
az egyes névfajták sajátosságairól az eddigi kutatások alapján kirajzolódó
képet tovább árnyalhatjuk. A különböző névfajtákhoz kapcsolódó névmodellek
teljes körű összehasonlítása azonban e dolgozat keretében nyilvánvalóan nem
lehet feladatom, az erre irányuló vizsgálatok újabb monográfiák keretében
valósulhatnak meg. Az eddig megjelent, egyetlen névfajtára koncentráló
munkák ugyanakkor jó alapot nyújthatnak az ilyenfajta összehasonlító
vizsgálatokhoz. A teljes körű összevetéshez azonban nyilvánvalóan szükség
lesz valamennyi, korábban rendszerszerűen nem vizsgált névfajta átfogó
elemzésére is.