CÍMLAP
Budenz József
Finn nyelvtan olvasmányokkal és szótárral
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
NYELVTAN
Hangtani rész
Egyszerű nyelvhangok
Hosszú önhangzók. Iker-önhangzók
Az önhangzók kétféle hangjelleme
Szótővégi önhangzók gyengülése, változása, kiszorulása
Mássalhangzó-gyengülés
Egyéb mássalhangzó-változás
Szó és szótag végén tűrt mássalhangzók
Alaktani rész
Névszótők alakjai
Egy-, két- és többtagú névszótők
Névszótőtől származó névszótő
Igetőtől származó névszótő
Többes-számi névszótő
Névragozás: a casusok jellemzése
Paradigmák
Észrevételek némely casusalakok képzéséről
Számnevek
Névmások (pronomina)
Névutók (postpositiók)
Igehatározók (adverbia)
Igető alakjai
Egy-, két- és többtagú igetők
Igetők csonka alakja
Igetőtől származó igető
Névszótőtől szármázó igető
Alanyra-mutatással járó igealakok
Egyszerű alakú igeidők
Módok
Személyre, mint alanyra, mutató ragok
Paradigmák
Alanyra-mutatás nélkül való igealakok...
Szerkesztett igeragozás (conjugatio periphrastica)
Tagadó igeragozás
Mondatszerkesztő segédszók (conjunctiók, nyomatékosító purticulák)
Mondattani rész
Névszótő mint jelző, Változatlan jelzők, Utójelzők
Birtokos-jelző genitivus. Szerkesztett birtokosnevek
Birtokos-személyragok
Genitivus mint állítmány. Birtokhatározó genitivus...
Nominativus és partitivus (alany)....
Nominativus és partitivus (névszói állítmány)
Nominativus és partitivus absolutus
A partitivus egyéb használata...
Instructivus (módhatározó)
Essivus (állapothatározó; időhatározó)
Translativus (czél- és véghatározó; idő-, mód-, tekintethatározó)
Comitativus
Abessivus
Prolativus
Inessivus, elativus, illativus (locativ-, ablativ-, lativ-féle helyhatározók)
Ineasivus (külön)
Elativus (külön: általánosb eredethatározó)
Illativus (külön)
Adessivus, ablativus, allativus (locativ-, ablativ-, lativ-féle helyhatározók)
Adessivus (külön; idő-, mód- és eszközhatározó)
Ablativus (külön: eredet-, tekintet-, okhatározó; állítmány-részes)
Allativus (külön: dativus; állítmány-részes; tekintethatározó)
Jegyzetek a 48-55. §§-hoz
A név-viszonyító különszók (főleg névutók) használata
Ige gyanánt használt névszó
Módhatározó igék (verba descriptiva)
Transitiv személytelen igék
Határozatlan többes-számi alanyra mutató igealak
Az állítmány-igének az alannyal való egyezése számra és személyre nézve
Igemódok és igeidők
Participiumok (mint jelzők; mint állítmányszók)
Participiumok egyes-számi instructivusa...
Egyéb a participiumoktól való gerundiumok
Infinitivus I. (vagyis translativus-gerundium)
I. Instructivus és I. inessivus-gerundium
A -ma képzős cselekvés-névtől való gerundiumok
II. adessivus- és II. ablativus-gerundium
A -mise képzős cselekvés-név
Nyomatékosító particulák
Szóhoz simuló conjunctiók
Peldák némely különálló conjunctiók használatáról
Relatív névmások
Két különböző ragú határozatlan névmásalak jelentése
OLVASMÁNYOK
Kettu ja kalastaja
Tarinoita
Kaksi nappia (Hannikainen)
Kuun tarinoita (Krohn)
SZÓTÁR
Előszó (részlet)
E könyv a finn nyelv, illetőleg a finn úgyn. irodalmi nyelven való szövegek biztos megértéséhez útbaigazító akar lenni. Megismerteti a finn nyelv alakjait (előre bocsátva az alakképzéssel rendesen együttjáró hangváltozásokat), mint egyes nyelvnek meglevő jelenségeit, általán mellőzve az eredet- és okfejtegetéseket, melyek a további nyelvhasonlítás föladatához tartoznak. Azután mondattani részben (mely legelőször e második kiadáshoz készült) számot ád az egyes nyelvalakok szerepléséről vagyis bővebben ismerteti az alakok mondatbeli functióját, követve maguk az alakok rendét s nem a mondatrészeket véve alapúi. Tekintve hogy a finn és a magyar nyelv mondatszerkezete lényegesen egyazon, csakis az egyes eléforduló nyelvalaknak egy vagy többféle lehető functióját kell tudnunk, hogy esetleg némi próbálgatáson át az adott finn mondatnak egész értelmét helyesen kifejthessük. Egyébiránt az elegendő számmal fölvett példamondatoknak lehetőleg hű magyar fordítása is fog a mondatelemzés gyakorlatában valamennyire segíteni.
[...]
Olvasmányt e második kiadás kevesebbet nyújt mint az első; mert első
gyakorlatúl már a mondattani rész példamondatai is szolgálnak, s
épenséggel nem lehetett czélom, hogy egy tartalmilag is érdekes
chrestomathiát szerkeszszek. A ki tüzetesen a finn nyelvvel foglalkozik,
úgyis megszerez magának, a mennyi kell, a finn irodalomból, a melynek évről
évre szaporábbakká válnak a termékei s a mely már több magyar szépirodalmi
munkának fordítását is mutatja föl. A helyett teljesebbé tettem a Szótárt,
a mely nem csak a közölt olvasmányok és mondatokhoz való szókat foglalja
magában, hanem ezenkívül még a legközönségesebb használatú vagy más
tekintetben (pl. nyelvhasonlításra nézve) fontos szókat is foglalja
magában, s így a szószármazást is jobban tünteti föl.
Az észrevett úgyn. sajtóhibákat, valamint néhány igazítást a könyv
véglapján közlöm.
Budapest, 1880. márczius havában.
B. J.