
CÍMLAP
Knausz Imre
A közoktatás Magyarországon, 1945-1956
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó a digitális kiadáshoz
I. Népi demokrácia és közoktatási reform (1945-1948)
1. Az iskolarendszer szerkezete és állapota a felszabaduláskor
2. A tanügy demokratizálásának első lépései
3. Tervek a közoktatás reformjára 1945-ben
4. Az általános iskola
Közvetlen előzmények
Szervezeti fejlődés
A pedagógusképzés
A tananyag
Támadások az általános iskola ellen
5. A középiskolák és a dolgozók iskolái
Demokratizálás és egységesítés
Új formák
Gimnáziumi reformtervek
A dolgozók iskolái
6. Az alapfokú szakoktatás
7. A pedagógusok a koalíciós időszakban
8. Az oktatás irányítása
Minisztériumi szint
Tanügyigazgatás szint
Gondnokságok és iskolaszékek
A szülők szervezése
9. Az egyházpolitikai harc kiéleződése és az iskolák államosítása
II. Radikális átszervezések az erőltetett növekedés jegyében (1948-1953)
1. Az államosítás végrehajtása
Az iskolák birtokbavétele
Megállapodás az egyházakkal és a kivételezett iskolák
2. A tananyag átépítése
A tananyagkészítés átalakulása és a marxista fordulat
A vallás kérdése
A nyelvoktatás fordulata
3. Az általános iskola
Szervezeti fejlődés
A pedagógusok
Lemorzsolódás
Tantervi kérdések
4. A középiskolák és a felnőttoktatás
Két reform
Expanzió
Specializáció
Tanulmányi és tantervi kérdések
A felnőttoktatás
5. Az alapfokú szakoktatás
6. Az oktatás irányítása
Országos szint
Tanügyigazgatás és tanfelügyelet
III. Politikai fordulatok, régi és új ellentmondások (1953-1956)
1. A korábbi közoktatás-politika felülvizsgálata 1953-54-ben
A kv júniusi ülésétől a februári határozatig
Tartalmi kérdések
A pedagógusok
2. Az általános iskola
Szervezeti fejlődés
Lemorzsolódás
Tantervi munkálatok
3. A középiskolák és a felnőttoktatás
Fékezés
A gimnázium
A szakképzés
A felnőttoktatás
4. A pedagógusképzés
Tanárfölösleg
Tanítófölösleg
5. Az alapfokú szakképzés
6. Az oktatás irányítása
Országos szint
Tanügyigazgatás és felügyelet
7. Politikai és tartalmi változások 1955-56-ban
A dogmatikus restauráció kísérlete
"Olvadás" és szakmai önvizsgálat
Jegyzetek
Felhasznált irodalom és rövidítések
A szövegben előforduló betűszók feloldása
Előszó a digitális kiadáshoz
Az itt közreadott tanulmány eredetileg a valaha tízkötetesre tervezett
Magyarország története 9. kötetének előtanulmányaként készült 1988-ban.
(Mint ismeretes, a sorozat 9. és 10. kötete soha nem készült el.)
Ugyanakkor a kézirat lezárása volt egy hatéves intenzív, elsősorban
levéltári anyagokra alapozott kutatómunkának, amelynek bázisa az MSZMP KB
Párttörténeti Intézete volt. A lezárás itt szó szerint értendő: 1988 óta
egyáltalán nem foglalkoztam történeti kutatásokkal. Bár az volt a tervem,
hogy a számos jogos bírálat nyomán átdolgozom és továbbfejlesztem a
tanulmányt, úgy alakult az életem, hogy erre nem volt módom, és végül
változtatás nélkül nyújtottam be és védtem meg (neveléstudományi)
kandidátusi disszertációként. A kilencvenes években egy darabig még
próbálkoztam a munka kiadásával, de kiadói érdeklődés híján végül lemondtam
róla, és mivel a kézirat még hagyományos írógéppel készült, sokáig az
internetes publikáció sem látszott közeli lehetőségnek. Pénzes Dávid odaadó
digitalizáló és szerkesztő munkájának köszönhető, hogy most az eredeti
szöveget az érdeklődő szakmai közönség rendelkezésére tudom bocsátani.
Az eredeti anyagon sehol sem változtattam. Ez nyilván levon az értekezés
tudományos értékéből, hiszen keletkezése óta jó néhányan foglalkoztak
a téma kutatásával, és az elbeszélést sok fontos adalékkal lehetne
kiegészíteni. Az is biztos, hogy az én szemléletem is változott azóta, nem
gondolom, hogy minden megfogalmazásom ma is vállalható. Célom csak az volt,
hogy ezt a több mint húsz éve keletkezett összefoglalót hozzáférhetővé
tegyem abban a reményben, hogy a kutatók és az érdeklődők ma is hasznát
veszik. Ennek megfelelően változatlanul hagytam a levéltári jelzeteket
is. Azok az anyagok, amelyek egykor a Párttörténeti Intézet Archívumában,
illetve az Új Magyar Központi Levéltárban voltak elhelyezve, ma az Országos
Levéltár állományába tartoznak, maguk a jelzetek azonban - ismereteim
szerint - továbbra is értelmezhetők.
Végül szeretnék utalni arra, hogy az összefoglaló munkában feldolgozott
kérdések közül sok külön tanulmányként megjelent különböző folyóiratokban,
összegyűjtve pedig a Történelem és oktatás c. kötetben (Budapest, 1998,
Fővárosi Pedagógiai Intézet). Az itt közölt cikkek szinte mindegyikében van
valami, ami meghaladja a disszertáció tartalmát, miközben összességükben
sem fedik le az utóbbiban tárgyalt témák mindegyikét.
Budapest, 2010. március
Knausz Imre