Bevezetés

A magyar királyi csendőrség katonailag szervezett őrtest lévén, tagjai általában azon illetékekre jogosítvák, mint a magyar királyi honvédség hasonló rangú egyénei; mindazonáltal ezen illetékek mérve a csendőrségi egyének különleges szolgálati viszonyaira való tekintettel a honvédségi illetékekkel nem mindenben egyezők.

Ezen illetékszabályzatban mindazon illetékek, melyekre a m. kir. csendőrség állományába tartozó egyének és azok családtagjai igénynyel birnak, úgyszintén az illetékek mérve és élvezeti időtartama határozottan körvonalozva lévén, minden más (honvédségi és katonai) illetékszabályzatnak ettől eltérő intézkedései a csendőrségi egyénekre ki nem terjednek.

Ha mindazonáltal rendkívüli viszonyok folytán, melyek ezen szabályzat szerkesztésekor tekintetbe vehetők nem voltak, akár a kincstár érdekeinek megóvása szempontjából, akár pedig a csendőrség állományába tartozó egyének érdekében czélszerünek, avagy méltányosnak mutatkoznék ezen szabályzat némely intézkedését megváltoztatni, vagy kibővíteni: ez irányban a megfelelő intézkedés megtételére kizárólag a magyar királyi belügyminister illetékes.

Az ezen szabályzatban foglalt határozványok két részre oszlanak.

Az első részben a csendőrségi javadalmazást véglegesen terhelő illetékek, a második részben pedig azon illetékek és költségek vannak felsorolva, melynek más ministeri tárczák (alapjaik) terhére előlegeztetnek, vagy az illető tárczákból szolgáltatnak ki.

Havi díjasok alatt tisztek hadbírák, számvivők, állatorvosok, írnokok, törzsőrmesterek és irodaszolgák, csendőr kifejezés alatt pedig ott, hol az egyes rendfokozatok nincsenek határozottan kitéve, az összes csendőrlegénység - hadapród tiszthelyettestől lefelé - értendők.

Ezen szabályzat határozványainak pontos betartásáért az illetékek és költségek folyósítására hivatott közegek felelősek, ezek önkényű magyarázata szigorúan tiltatik s a mennyiben egyes intézkedések valódi értelme felől kételyek merülnének fel: útbaigazítás a belügyministertől kérendő.