Abstract

This paper develops a multi-period extension of the Lucas (1972) overlapping generations "island" model with endogenous monetary policy (based on the minimization of a loss function over inflation and output deviations) and stochastic realization of the "allocation" of the young people across the two islands. These allocation realizations are interpreted as output shocks (since only the young people produce). The paper examines two cases: the certainty case when the exact monetary policy is known to the young, and uncertainty case where the young receive only a mixed signal of the output shock and the monetary policy weights through the price (the signal extraction problem). In the certainty case, the neutrality result holds. In the uncertainty case, even monetary shocks have real effects as a result of the signal extraction problem. After characterizing the resulting price function by its constant elasticity to the signal, we derive values of this elasticity and the monetary policy weights such that hyperinflations will develop. We find that for certain weights, hyperinflations can develop even when the price function is concave in the signal. Finally, we formulate a particular convex case of the price function (making distributional assumptions) to analyze the price and monetary policy examples and statics as functions of the weights on the inflation and output deviation terms.

Összefoglaló

Ez a tanulmány az 1972-es Lucas "sziget" modell több periódusra való kiterjesztése, endogén monetáris politikával (melynek célja a veszteség-függvény minimalizálása, az összterméki és az inflációs céltól való eltérés alapján). A "fiatal" generáció eloszlása a két sziget között véletlenszerű. Ezt a véletlenszerű eloszlást össztermék-sokként értelmezzük (mivel csak a "fiatal" generáció termel). A tanulmány két esetet vizsgál meg: az első esetben a "fiatal" generáció pontos információval rendelkezik a monetáris politikáról. A második esetben a "fiatal" generáció mindössze egy "bizonytalan" jelet figyel meg az eloszlási sokkról és arról, hogy a monetáris politika mekkora súlyt fektet az inflációs es az összterméki céltól való eltérésre. A "fiatal" generáció ezt a "bizonytalan" jelet a megfigyelt árból következteti ki. Az első esetet a "pénz semlegessége" jellemzi. A második - "bizonytalan" - esetben a csupán monetáris jellegű sokkok is hatással vannak az össztermékre. A derivált árfunkciót a megfigyelt jelhez viszonyuló állandó rugalmasságával jellemezzük. Ezután kiszámoljuk ennek a rugalmasságnak és a monetáris politikában az összterméki és az inflációs céltól való eltérésre fektetett súlyoknak azon kombinációit, melyeknek következtében a gazdaságban hiperinfláció alakul ki. Az eredmény szerint léteznek olyan kombinációk, melyeknek következtében hiperinfláció alakul ki még akkor is, ha az árfüggvény konkáv a megfigyelt jelben. A tanulmány utolsó részében kiválasztunk egy jelben konvex árfüggvényt, amelynek segítségével meg tudjuk vizsgálni a gazdaság viselkedését a monetáris politika össztermék- és inflációs eltérésre fektetett különböző súlyainak függvényeként.