
CÍMLAP
Koltai Zsuzsa
A múzeumi kultúraközvetítés változó világa
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I. Bevezetés
II. A múzeumi kultúraközvetítés komparatív története
II.1. A gyűjtemények funkciórendszerének változásai a XIX. század végéig
II.2. A gyűjtemények funkciórendszerének változásai a XX. században
II.3. A gyűjtemények új funkciói a XXI. században
III. Új kihívások és trendek a magyarországi múzeumi kultúraközvetítésben a rendszerváltástól napjainkig
III.1. A magyarországi múzeumok közművelődési aktivitásának változása
III.2. Állami szerepvállalás a múzeumi kultúraközvetítés fejlesztése érdekében
III.3. A múzeumi kultúraközvetítés innovációját ösztönző díjak, elismerések
III.4. Terminológiai kavalkád a múzeumi kultúraközvetítés területén
IV. Szakmai szervezetek a múzeumi kultúraközvetítés szolgálatában
IV.1. Nemzetközi szervezetek
IV.2. Hazai szervezetek
V. A múzeumpedagógia sajátosságai
V.1. A múzeumpedagógia gyökerei, történeti fejlődése
V.2. A múzeumi tanulás jellemzői
V.3. Hagyományos múzeumpedagógiai módszerek és programok
V.4. A múzeumpedagógiai módszerek és programok innovációja
VI. Múzeumi felnőttoktatás - múzeumandragógia
VI.1. A múzeumi felnőttoktatás innovációja
VI.2. A felnőttek tanulási folyamatai a múzeumban
VI.3. Felnőttoktatási módszerek a múzeumban
VI.4. A múzeum mint a szakmai továbbképzés és gyakorlat helyszíne
VII. A látogatókutatás jelentősége a múzeumi kultúraközvetítés szemszögéből
VII.1. A látogatókutatás fejlődése
VII.2. A múzeummal kapcsolatos attitűdök
VII.3. A múzeumok látogatói összetétele és a társadalom múzeumokkal kapcsolatos preferenciáinak alakulása Magyarországon
VIII. Múzeumi kiállítások és múzeumpedagógia
VIII.1. A kiállítás típusai
VIII.2. A múzeumi interpretáció kérdései
VIII.3. Múzeumpedagógia és felnőttoktatás a kiállítás-politikában
IX. A múzeumi kultúraközvetítés szervezeti innovációja
IX.1. Múzeumi Docens Program
IX.2. Múzeumi Oktatási és Képzési Központ
IX.3. Múzeumpedagógia és múzeumi kultúraközvetítés a felsőoktatásban
IX.3.1. A múzeumi kultúraközvetítéssel kapcsolatos képzés és továbbképzés szervezeti keretei az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában
IX.3.2. Múzeumpedagógiai képzéskínálat a hazai felsőoktatási intézményekben
X. Az empirikus kutatás eredményei
X.1. A magyarországi múzeumi közművelődés és múzeumpedagógia jellemzőinek feltérképezése
X.2. Az empirikus vizsgálat összegző értékelése
X.3. Javaslatok a múzeumi kultúraközvetítéssel foglalkozó szakemberek kompetencia fejlesztésével kapcsolatosan
X.4. Az empirikus kutatás eredményeinek összevetése a kurrens hazai múzeumpedagógiai vizsgálatok tanulságaival
XI. Konklúzió
Jegyzet
Irodalom
Melléklet
Bevezetés (részlet)
A gyűjtemények történeti fejlődését vizsgálhatjuk funkcióik változásának és bővülésének történeteként is, hiszen az egyes történeti korokban más és más szerepet töltöttek be a múzeumok a különböző társadalmak életében. Az aktuális kultúrpolitikák számára a XVIII. század vége, XIX. század eleje óta kiemelt jelentőséget kaptak a múzeumok mint a társadalom szociális, kulturális, morális problémáinak kezelésében hatékony segítséget nyújtó (vagy annak szánt) intézmények. A különböző történeti korokban változó funkciók, funkciórendszerek mellett ugyanakkor ezek az intézmények egy szempontból állandóak: értéket képviselnek. Olyan értéket, melyek létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg. Napjaink gazdasági és morális válságában a múzeumok értékőrző és értékteremtő jellege különös jelentőséget nyer. A közoktatás problémái, a tolerancia hiánya, a tradicionális helyi közösségek felbomlása, a felgyorsuló társadalmi-kulturális változások egyaránt kihívást jelentenek a múzeumok számára. Míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a múzeumi tanulás/oktatás széles körben kutatott terület és a témával kapcsolatos cikkek, monográfiák, kézikönyvek sora jelenik meg, hazánkban roppant ambivalens a múzeumpedagógia és általában a múzeumi kultúraközvetítés helyzete. Egyrészről az elmúlt években a múzeumpedagógia erőteljesen a kultúrpolitika és a felsőoktatás fókuszába került és gazdag európai uniós források nyílnak meg a szakterület előtt, másrészről a múzeumok, különösen a vidéki múzeumok rendkívül nyomasztó gazdálkodási és financiális problémákkal küzdenek. Míg az elmúlt néhány évben dinamikusan megindult a szakma professzionalizálódása, színvonalas szakmai és továbbképzési keretek jöttek létre, addig a másik oldalon a múzeumok jelentős részénél a múzeumpedagógia és különösen a múzeumi felnőttoktatás periferikus szerepet tölt be az intézmények életében, sok helyütt a közművelődési szakemberek mindössze teremőrökként játszanak szerepet a múzeumi kultúraközvetítés folyamatában. Míg különösen a nagy, országos múzeumok esetében (és néhány vidéki múzeumban is) egyre inkább teret kap a múzeumi vezetésben a jó értelemben vett menedzseri szemlélet, a múzeum kulturális szolgáltató jellegének és a múzeumok kulturális piacon betöltött potenciáljának felismerése, melynek következtében valóban látogatóbarát és szolgáltató múzeumok jönnek létre, addig a múzeumok jelentős részénél alapvető szemléletváltásra lenne szükség.
[...]