
CÍMLAP
A Társadalmi egyeztetés eljárási normarendszere
TARTALOM, AJÁNLÁS
Tartalom
Előszó
Ajánlás
I. Bevezető
II. Társadalmi egyeztetés fogalma, definíciók
III. A hazai társadalmi egyeztetések jogi környezete
III/1. Az európai unió elvárásai
III/2. Alkotmányos megközelítés
III/3. A társadalmi egyeztetés országos intézményei
III/4. Társadalmi egyeztetés a jogalkotásban
III/5. Az aarhusi egyezmény
III/6. Egyeztetés a hatósági eljárásokban?
III/7. A társadalmi egyeztetés helyzete a régiókban
III/8. Ajánlások a jogalkotási folyamat nyitottabbá tétele érdekében
IV. Eljárási szabályok
IV/1. Információnyújtás
IV/2. Társadalmi egyeztetés kezdeményezése
IV/3. Tervezés
IV/4. Társadalmi egyeztetés megvalósítása, tervek végrehajtása
IV/5. Társadalmi egyeztetés (illetve egy részfolyamatának) zárása
IV/6. Monitoring, társadalmi egyeztetés értékelése
V. Az ajánlások összegzése
V/1. Ajánlások összegzése, kivonata szektorok, szakterületek szerint
V/2. Ajánlások a társadalmi egyeztetés folyamatában
Hivatkozott irodalom, munkák, honlapok jegyzéke
A programba bevont szakértők felsorolása
Ajánlás
Tisztelt Olvasó!
Egy demokrácia fejlettségének lényeges fokmérője, hogy milyen széles
társadalmi egyetértésen nyugszanak a közhatalmi döntések. Különösen igaz ez
a jogalkotási folyamatra, amelynek során az állam működését, a társadalom
tagjainak életét meghatározó jogszabályok születnek meg. A nyitott
jogalkotás megteremtése nem csupán a jogalkotó számára jelöl ki
feladatokat, hanem a civil társadalom képviselői számára is. A civil
részvétel lehetőségét biztosítani kell, és élni kell e lehetőséggel.
A NIOK Alapítvány, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex
Környezetvédő Egyesület arra vállalkozott, hogy - a hatályos jogi
intézményrendszer bázisán - kidolgoz egy ajánlást a társadalmi egyeztetések
eljárási normarendszerére. Tették ezt azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak
egy hatékony, a civil szféra és az állam együttműködésén alapuló társadalmi
egyeztetési rendszer megteremtéséhez.
Az ajánlásrendszer megalkotása több mint fél éves munka eredménye, amelynek
során a civil szféra témában jártas képviselői és az állami intézmények
szakértő munkatársai együtt gondolkodtak azért, hogy létrejöjjön a
dokumentum, amelyet a Tisztelt Olvasó a kezében tart. A munka mindvégig
nyitott volt és átlátható, abba bárki bekapcsolódhatott. Ha úgy tetszik, a
normarendszer megalkotása megfelelt az abban foglalt követelményeknek.
Úgy hiszem, hogy a Társadalmi Egyeztetések Eljárási Normarendszere című
program már a létrejöttével, illetve az ajánlás megszületésével hozzájárult
ahhoz, hogy hazánkban megteremtődjön a hatékony és széleskörű társadalmi
egyeztetés feltételrendszere. A program kiadványba szerkesztése pedig
remélhetőleg mind több Olvasóhoz, civil és állami szereplőhöz eljuttatja a
kezdeményezést.
Az ajánlásban foglaltak mindannyiunk számára kijelölik a cselekvési
irányokat. Abban bízom, hogy a társadalmi egyeztetések terén az előrelépést
a civil és az állami szereplők együttműködve, partnerségben teszik meg.
Dr. Szili Katalin
az Országgyűlés elnöke