Tétel adatlapja

CÍMLAP

Mobilközösség - mobilmegismerés

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Nyíri Kristóf: Bevezetés. Az információs társadalomtól a tudásközösségekig
Z. Karvalics László: Információközösségek. Kísérlet egy fogalom megragadására
Nicola Green: A közösség újrameghatározása. Magánszféra és számonkérhetőség
Robin Dunbar: Vannak-e kognitív korlátai az e-világnak?
Sándor Klára: A nyelvi arisztokratizmus alkonya
Wolfgang Coy: Szöveg és hang. A számítástechnika változó szerepe a kommunikációban
Benczik Vilmos: A hang mágiájától a hang forradalmáig
György Péter: Virtuális távolság
Herbert Hrachovec: Közvetett-közvetített jelenlét
Karácsony András: Individualitás a nomádok földjén. Pillanatképek
Kondor Zsuzsanna: Valóság és kommunikáció
Csépe Valéria: Gyermekek a mobil információs társadalomban. Kognitív előnyök és hátrányok
Kovács Kristóf - Krajcsi Attila - Pléh Csaba: Mobilhasználat, időgazdálkodás és extraverzió
Barbara Tversky: A grafikus kommunikáció néhány válfaja
Nyíri Kristóf: Az MMS képfilozófiájához
Dessewffy Tibor - Galácz Anna: Mobilkommunikáció és társadalmi diffúzió
Szekfű Balázs: Hogyan keljünk át a "szakadékon" a mobiltelefóniában?
Buda Béla dr.: A mobiltelefon problémái a pszichoterapeuta szempontjából
Sükösd Miklós - Dányi Endre: M-politika akcióban: SMS és e-mail a 2002-es magyarországi választási kampányban

A tanulmányok szerzői


Bevezetés (részlet)

A huszadik század egyik meghatározó filozófusa, Martin Heidegger, Lét és idő című főművében vezette be a "kéznéllévőség" (Zuhandenheit) fogalmát. A dolgok, amelyek alkalmasan és kezelhetően körülvesznek bennünket, amelyekkel a "használó, tevékenykedő foglalatoskodás" során találkozunk - Heidegger ezeket nevezi eszközöknek -, "kéznéllévők". A kéznéllévőség magától értetődő használhatóságot jelent; az eszköz - mondjuk a meghibásodott szerszám - csak akkor tűnik fel, ha immár nem "kezelhető", vagy akár egyáltalán nincs is "kezünk ügyében". A mobiltelefonok egyre inkább kéznél vannak - a mai német köznyelv a mobilra sajátos módon éppenséggel az angolból vett Handy, "kéznél lévő", "praktikus", szót alkalmazza -, azt azonban aligha feltételezhetjük, hogy Heidegger kedvét lelte volna ezekben az eszközökben. Hiszen egyfelől a mobiltelefon csúcstechnikájú gép, s Heidegger a szerszámot és kézműipart élesen szembeállítja a géppel és technikával. Ismeretes, hogy aggályai voltak még az írógéppel szemben is, amely pedig "nem is gép a gépi technika szigorú értelmében, hanem 'köztes dolog' a szerszám és a gép között - mechanizmus". A szó, az írás és a kéz, hangsúlyozza Heidegger, "eredeti lényegi összefüggésben" állnak egymással, amelyet "az írógép elfed". Másfelől Heidegger nem lelkesedett a mobilitásért, s különösen nem a technikai korszakhoz alkalmazkodó mobil tudósért. "A tudós eltűnik", írta. "Felváltja a kutató... A kutatónak nincsen többé szüksége otthoni könyvtárra. Ezenkívül folyton úton van. Üléseken tárgyal és kongresszusokon tájékozódik."

Pedig a mobiltelefon nem feltétlenül mond ellent a heideggeri romantika szellemének. A mobil nemcsak minden idők legsikeresebb, példátlan tempóban terjedő gépe, de egyszersmind olyan gép is, amely egészen mély, őseredeti emberi kommunikációs igényeknek felel meg. A mobiltelefon jelensége megkerülhetetlen kihívást jelent a filozófia és egyáltalán a társadalomtudomány számára. A Westel Mobil Távközlési Rt. és az MTA Filozófiai Kutatóintézete A 21. SZÁZAD KOMMUNIKÁCIÓJA címet viselő interdiszciplináris kutatási programja 2001 januárjában vette kezdetét. A program első eredményeit 2001 folyamán két kötetben jelentettük meg. Ez év májusában Budapesten nemzetközi konferenciára került sor, jelen kötet a konferencia előadásait tartalmazza, továbbá néhány időközben elkészült tanulmányt.

[...]


×