Abstract

Since there are no broadly accepted macro-level estimations for the size of the hidden economy, the interrelationships of the hidden economy with different segments of the labor market have to be approached in a number of different ways. In our cross-country analysis, in parts 2 and 3 we use indirect estimations of the hidden economy and show that the size of the hidden economy and the size of self-employment can be explained by similar explanatory variables, tax rates and corruption being prominent among them. In part 4 we set up and quantify a model to analyze the interrelationships among the hidden economy and the pools of self-employed and non-employed people. For this model we use a specific direct indicator of the hidden economy, the concealed consumption share which is derived from the notion of the non-observed economy used by statistical agencies. We show that the size of this part of the hidden economy is determined by the tax rate related to the consumption and the level of corruption. We also demonstrate that the concealed consumption share plays an important role in the determination of the size of various segments of the labor market, while the developments of these segments also have their impact on this specific part of the hidden economy.

Összefoglaló

A rejtett gazdaság nagyságáról nem rendelkezünk széles körben elfogadott makroszintű becslésekkel, ezért ennek és a többi munkaerőpiaci szegmensnek az egymásra hatását többféle megközelítésben tárgyaljuk. A dolgozat 2. és 3. részében országok közötti keresztmetszeti elemzésben a rejtett gazdaság nagyságának indirekt becsléseit használjuk, és megmutatjuk, hogy a rejtett gazdaság és az önfoglalkoztató szektor méretének országok közötti különbségei több azonos magyarázó változóval, köztük kiemelten az adóráták és a korrupció szintjével magyarázhatók. A 4. részben felállítunk és számszerűsítünk egy modellt, amely a rejtett gazdaság, az önfoglalkoztatók és a nemfoglalkoztatottak szektorainak egymásra hatását elemzi. Ebben a modellben a rejtett gazdaságot egy speciális indikátorral, a be nem vallott fogyasztás arányával jellemezzük, amelyet kidolgozói a statisztikai hivatalok által becsült un. nem-megfigyelt gazdaság fogalmából vezettek le. Megmutatjuk, hogy a rejtett gazdaságnak ez a része is szoros kapcsolatot mutat a fogyasztással kapcsolatos adóráták és a korrupció szintjeivel. Azt is felvázoljuk, hogy a be nem vallott fogyasztás aránya fontos szerepet játszik a különböző munkapiaci szegmensek alakulásában, míg ez utóbbiak maguk is hatással vannak a be nem vallott fogyasztásra.