Tétel adatlapja

CÍMLAP

Gyárfás Tihamér

A brassai ötvösség története

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

I. Bevezető rész.
  Erdély ötvössége általában.
  A szász ipar és kereskedelem, a céhek.
  A brassai ötvöscéh szabályai.
  Nevezetesebb események Brassó és az ötvöscéh történetéből.
  A brassai ötvöscéh iratai

II. A céh belső élete.
  1. A tanulók. A tanulók névsora.
  2. A legények.
  3. A mesterek. A mesterek idő és betűrendben.
  4. A céhmesterek.
  5. A céh szószólója.
  6. A céhtanács.
  7. A céhgyűlések.
  8. Az ötvöscéh vagyona.
  9. Bevétel és kiadás.
  10. Az ötvösművek ára.
  11. Az ötvösművek megrendelése, eladása, a vásárok.
  12. Kereskedők, házalók.
  13. A kontár.
  14. Büntetések.
  15. A céh karitativ működése

III. A brassai ötvösművekről.
  1. A kelyhek.
  2. Födeles kupák.
  3. Poharak, serlegek.
  4. Ostyatartó tálak, szelencék.
  5. Artoforiumok és ciboriumok.
  6. Képkeretek.
  7. Keresztelő medencék.
  8. Ezüst díszövek.
  9. Mellboglárok.
  10. Könyvtáblák.
  11. Keresztek.
  12. Fegyverek.
  13. Koronák.
  14. Lámpák.
  15. Füstölők és tömjéntartók.
  16. Kanalak, gyertyatartók s más apróságok. A pénzverés. Bányászat és aranymosás

IV. Az ötvösművek jegyeiről.
  1. A próbajelzés.
  2. A város jegye.
  3. A mesterjegyek.

Tartalom.
Ábrák.


Előszó

A hazai ötvösségnek története eddig még megirva nincsen, de nem is lehetséges ez addig, mig az egyes virágzó ötvöstelepeknek története monográfiákban feldolgozva nem lesz. Azok a tanulmányok és összefoglaló ismertetések tehát, melyek eddig nálunk megjelentek, csak bevezetéseknek tekinthetők, amelyek csak halvány fogalmat nyujtanak arról a kifejlett iparágról, mely századokon keresztül annyi remekmüvet alkotott, s mely a magyar névnek a külföldön is oly nagy becsületet szerzett.

A jövő feladata tehát az anyaggyüjtés s annak monográfiákban való feldolgozása). Én magam is már évek óta gyüjtöm az adatokat az erdélyi ötvösség történetéhez, különösen azon öt szász városra vonatkozólag, melyek ipar tekintetében is "unióban" álltak egymással, ezek pedig: Szeben, Brassó, Segesvár, Medgyes és Besztercze. S midőn most adataimnak Brassóra vonatkozó részét közrebocsátom, teljes tudatában vagyok annak, hogy munkám nem teljes, hogy az még több tekintetben kiegészitésre szorul. Igy nagyon jól tudom, hogy az alább bemutatott brassai ötvösmüvek csak egy részét képezik azon gazdag sorozatnak, mely itthon és a külföldön - templomokban, múzeumokban és magánbirtokban - várja az ismertetést, de a dolog természete hozza magával, hogy ilyen munkáknál teljességet nem kivánhatunk.

Röviden beszámolok forrásaimról is. Brassó város levéltárán kivül jóhasznát vettem azon kiadványoknak, melyek ugyancsak a város költségén "Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó" cimen jelentek meg addig öt kötetben. Kiegésziti ezt a szebeni "Urkundenbuch", az "Archiv" és a "Korrespondezblatt". Legtöbb adatot azonban a brassai ötvöscéh régi irataiban találtam, melyek jelenleg a Honterus-gimnázium könyvtárában vannak deponálva, ezeket alább részletesen fogom ismertetni. Átkutattam továbbá a hazai nyilvános és magán gyűjtemények nagy részét (különösen az erdélyieket), a brassai és vidéki egyházak kincstárait, ahol is sok brassai ötvösmüre akadtam.

Végül köszönetet mondok e helyen is mindazoknak, akik ezen kutatásaimban támogattak, azt lehetővé tették, vagy e munka megjelenését bármily tekintetben elősegitették: igy különösen a városi tanácsnak, a szász presbyteriumnak, Hertel Gusztáv városi levéltárosnak, Netoliczka Oszkár dr.-nak, a Honterus-gimnázium könyvtárosának, Hampel József dr.-nak, a Nemzeti Múzeum régiségtári igazgatójának. S mivel Brassó városa most készül megünnepelni alapitásának hétszázados évfordulóját, az jó alkalmul szolgál nekem arra, hogy ezen munkámat, melyben a város régi virágzó iparának egyik nevezetes tényezőjét mutatom be, hálám csekély jeléül a város intelligens közönségének ajánljam.

Brassó, 1912. január hó.
A szerző.


×