
CÍMLAP
Gyárfás Tihamér
A brassai ötvösség története
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. Bevezető rész.
Erdély ötvössége általában.
A szász ipar és kereskedelem, a céhek.
A brassai ötvöscéh szabályai.
Nevezetesebb események Brassó és az ötvöscéh történetéből.
A brassai ötvöscéh iratai
II. A céh belső élete.
1. A tanulók. A tanulók névsora.
2. A legények.
3. A mesterek. A mesterek idő és betűrendben.
4. A céhmesterek.
5. A céh szószólója.
6. A céhtanács.
7. A céhgyűlések.
8. Az ötvöscéh vagyona.
9. Bevétel és kiadás.
10. Az ötvösművek ára.
11. Az ötvösművek megrendelése, eladása, a vásárok.
12. Kereskedők, házalók.
13. A kontár.
14. Büntetések.
15. A céh karitativ működése
III. A brassai ötvösművekről.
1. A kelyhek.
2. Födeles kupák.
3. Poharak, serlegek.
4. Ostyatartó tálak, szelencék.
5. Artoforiumok és ciboriumok.
6. Képkeretek.
7. Keresztelő medencék.
8. Ezüst díszövek.
9. Mellboglárok.
10. Könyvtáblák.
11. Keresztek.
12. Fegyverek.
13. Koronák.
14. Lámpák.
15. Füstölők és tömjéntartók.
16. Kanalak, gyertyatartók s más apróságok. A pénzverés. Bányászat és aranymosás
IV. Az ötvösművek jegyeiről.
1. A próbajelzés.
2. A város jegye.
3. A mesterjegyek.
Tartalom.
Ábrák.
Előszó
A hazai ötvösségnek története eddig még megirva nincsen, de nem is
lehetséges ez addig, mig az egyes virágzó ötvöstelepeknek története
monográfiákban feldolgozva nem lesz. Azok a tanulmányok és összefoglaló
ismertetések tehát, melyek eddig nálunk megjelentek, csak bevezetéseknek
tekinthetők, amelyek csak halvány fogalmat nyujtanak arról a kifejlett
iparágról, mely századokon keresztül annyi remekmüvet alkotott, s mely a
magyar névnek a külföldön is oly nagy becsületet szerzett.
A jövő feladata tehát az anyaggyüjtés s annak monográfiákban való
feldolgozása). Én magam is már évek óta gyüjtöm az adatokat az erdélyi
ötvösség történetéhez, különösen azon öt szász városra vonatkozólag, melyek
ipar tekintetében is "unióban" álltak egymással, ezek pedig: Szeben,
Brassó, Segesvár, Medgyes és Besztercze. S midőn most adataimnak Brassóra
vonatkozó részét közrebocsátom, teljes tudatában vagyok annak, hogy munkám
nem teljes, hogy az még több tekintetben kiegészitésre szorul. Igy nagyon
jól tudom, hogy az alább bemutatott brassai ötvösmüvek csak egy részét
képezik azon gazdag sorozatnak, mely itthon és a külföldön - templomokban,
múzeumokban és magánbirtokban - várja az ismertetést, de a dolog természete
hozza magával, hogy ilyen munkáknál teljességet nem kivánhatunk.
Röviden beszámolok forrásaimról is. Brassó város levéltárán kivül jóhasznát
vettem azon kiadványoknak, melyek ugyancsak a város költségén "Quellen zur
Geschichte der Stadt Brassó" cimen jelentek meg addig öt kötetben. Kiegésziti
ezt a szebeni "Urkundenbuch", az "Archiv" és a "Korrespondezblatt".
Legtöbb adatot azonban a brassai ötvöscéh régi irataiban találtam, melyek
jelenleg a Honterus-gimnázium könyvtárában vannak deponálva, ezeket alább
részletesen fogom ismertetni. Átkutattam továbbá a hazai nyilvános és magán
gyűjtemények nagy részét (különösen az erdélyieket), a brassai és vidéki
egyházak kincstárait, ahol is sok brassai ötvösmüre akadtam.
Végül köszönetet mondok e helyen is mindazoknak, akik ezen kutatásaimban
támogattak, azt lehetővé tették, vagy e munka megjelenését bármily
tekintetben elősegitették: igy különösen a városi tanácsnak, a szász
presbyteriumnak, Hertel Gusztáv városi levéltárosnak, Netoliczka Oszkár
dr.-nak, a Honterus-gimnázium könyvtárosának, Hampel József dr.-nak, a
Nemzeti Múzeum régiségtári igazgatójának. S mivel Brassó városa most készül
megünnepelni alapitásának hétszázados évfordulóját, az jó alkalmul szolgál
nekem arra, hogy ezen munkámat, melyben a város régi virágzó iparának egyik
nevezetes tényezőjét mutatom be, hálám csekély jeléül a város intelligens
közönségének ajánljam.
Brassó, 1912. január hó.
A szerző.