|
Komor Zoltán
Néhány reggel, néhány éj és minden tárgy magánya
Szépirodalom, népköltészet/Kortárs magyar irodalom
(magyar irodalom)
|
 |
SZERZŐI JOGOK
|
"Éjszakánként, amikor a legszebb álmokat látod, egy égig érő, színes levelektől reszkető fa nő ki homlokodból, egyenesen az égig nyújtózkodva. Sokszor elnézem ezt a fát, ott, a sötétben fekve, s arra gondolok, ha venném a bátorságot, hogy felmásszak rá, gyönyörű álmodba csöppennék magam is."
|
FÜLSZÖVEG
|
KATALÓGUS- CÉDULA
|
|
OLVASÓI VÉLEMÉNYEK |
KERESÉS A MEK-BEN |
|
KAPCSOLÓDÓ OLDALAK
|
KÖNYVKERESÉS
|
|
SZÁMLÁLÓ: 4316 |