Tétel adatlapja

CÍMLAP

Kérdések és válaszok a társadalmi egyeztetésről

TARTALOM, AJÁNLÁS



Tartalom

Ajánlás

Bevezető

I. Elméleti kérdések
  1. Mit jelent a társadalmi egyeztetés?
  2. Miért érdemes belevágni?
  3. Mibe lehet beleszólni?
  4. Kik a szereplők?
  5. Kivel érdemes együttműködni?
  6. Hogyan lehet egyeztetni?
  7. Mikor érdemes egyeztetést kezdeményezni, abba bekapcsolódni?
  8. Hol lehet egyeztetni?

II. Egyeztetés jelenlegi gyakorlata
  1. Közigazgatási, közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó döntéshozatal befolyásolása
  2. Fejlesztési döntések befolyásolása
  3. Eseti döntésbefolyásolás

III. Egyeztetési modellek
  1. Együttműködésre épülő modell
  2. Civil testületekben (fórumokban) való részvétel modellje
  3. Eseti egyeztetési modell
  Esettanulmányok

Hivatkozott irodalom, honlapok jegyzéke

A programba bevont szakértők jegyzéke
  Jogszabályok jegyzéke

Hasznos linkek, információk

Rövidítések jegyzéke


Ajánlás

A magyar civil szektor 20 év alatt a semmiből önálló társadalmi erővé vált, a gazdasági és az állami szervezetektől gyökeresen eltérő célkitűzésekkel, szervezeti formákkal, működési mechanizmusokkal. A civil szervezetek egyrészt a legkülönfélébb szakmák többnyire fiatal képviselőinek nyújtanak lehetőséget arra, hogy hosszabb-rövidebb időre bekapcsolódjanak a közéleti tevékenységbe. Másrészt általában nagyon nagy befolyást gyakorolnak azoknak a közösségeknek az életére, amelyekben működnek. A legtöbb esetben éppen ez a befolyásolási lehetőség az, amiért ezeket a szervezeteket létrehozzák.

A gazdasági szervezetek hatékonyak lehetnek a társadalomban, ha elegendő hasznot tudnak megtermelni és forgatni, a hivatali és politikai szervezetek pedig jól látják el a feladataikat, ha a rájuk bízott állami hatalommal megfelelően tudnak élni. De vajon milyen módon lehetnek sikeresek a civil szervezetek, ha egyszer sem jelentős vagyonuk, sem hatalmuk nincs?

A magyar civilek - részben külföldi segítséggel - az elmúlt két évtizedben jelentős módszertani tőkét halmoztak fel. Immár nagy múltú egyesületeink, alapítványaink pontosan tudják, hogyan válasszák ki azokat az ügyeket, amelyek alapvető értékeik, célkitűzéseik szempontjából a legfontosabbak, hogyan tárják fel az egyedi vagy stratégiai döntéshozatali folyamatok hátterét (jogi, szakmai, szervezeti, eljárási oldalát), és azzal is tisztában vannak, hogyan befolyásolhatják az ügyek kimenetelét. Igyekeznek minden érintettet megismerni, ha lehet, közösen fellépni, koalíciót alkotni. Mindezek miatt egy civil kezdeményezés sokszor olyan társadalmi konfliktusokat is kezelni tud, amelyeket a másik két szektor nem.

A régiók és a kistérségek Magyarországon a fontos közösségi ügyek eldöntésének új terepei. Itt érvényesülhet igazán a civil szervezetek rugalmassága, találékonysága. Jó helyzetfelismerésről tanúskodik, hogy két jelentős társadalmi szervezet, a NIOK Alapítvány és az MTvSz évek óta kutatja azokat a módszereket, amelyek ezeken az új társadalmi döntéshozatali szinteken a civilek érdekérvényesítését hatékonyabbá tehetik. Ajánlom ezt a kiadványt - nem csak - a pest megyei civil szervezeteknek, és kívánok nekik sikeres egyeztetéseket, eredményes érdekképviseletet!

Fülöp Sándor
Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa


×