
CÍMLAP
Kérdések és válaszok a társadalmi egyeztetésről
TARTALOM, AJÁNLÁS
Tartalom
Ajánlás
Bevezető
I. Elméleti kérdések
1. Mit jelent a társadalmi egyeztetés?
2. Miért érdemes belevágni?
3. Mibe lehet beleszólni?
4. Kik a szereplők?
5. Kivel érdemes együttműködni?
6. Hogyan lehet egyeztetni?
7. Mikor érdemes egyeztetést kezdeményezni, abba bekapcsolódni?
8. Hol lehet egyeztetni?
II. Egyeztetés jelenlegi gyakorlata
1. Közigazgatási, közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó döntéshozatal befolyásolása
2. Fejlesztési döntések befolyásolása
3. Eseti döntésbefolyásolás
III. Egyeztetési modellek
1. Együttműködésre épülő modell
2. Civil testületekben (fórumokban) való részvétel modellje
3. Eseti egyeztetési modell
Esettanulmányok
Hivatkozott irodalom, honlapok jegyzéke
A programba bevont szakértők jegyzéke
Jogszabályok jegyzéke
Hasznos linkek, információk
Rövidítések jegyzéke
Ajánlás
A magyar civil szektor 20 év alatt a semmiből önálló társadalmi erővé vált,
a gazdasági és az állami szervezetektől gyökeresen eltérő célkitűzésekkel,
szervezeti formákkal, működési mechanizmusokkal. A civil szervezetek
egyrészt a legkülönfélébb szakmák többnyire fiatal képviselőinek nyújtanak
lehetőséget arra, hogy hosszabb-rövidebb időre bekapcsolódjanak a közéleti
tevékenységbe. Másrészt általában nagyon nagy befolyást gyakorolnak azoknak
a közösségeknek az életére, amelyekben működnek. A legtöbb esetben éppen ez
a befolyásolási lehetőség az, amiért ezeket a szervezeteket létrehozzák.
A gazdasági szervezetek hatékonyak lehetnek a társadalomban, ha elegendő
hasznot tudnak megtermelni és forgatni, a hivatali és politikai szervezetek
pedig jól látják el a feladataikat, ha a rájuk bízott állami hatalommal
megfelelően tudnak élni. De vajon milyen módon lehetnek sikeresek a civil
szervezetek, ha egyszer sem jelentős vagyonuk, sem hatalmuk nincs?
A magyar civilek - részben külföldi segítséggel - az elmúlt két évtizedben
jelentős módszertani tőkét halmoztak fel. Immár nagy múltú egyesületeink,
alapítványaink pontosan tudják, hogyan válasszák ki azokat az ügyeket,
amelyek alapvető értékeik, célkitűzéseik szempontjából a legfontosabbak,
hogyan tárják fel az egyedi vagy stratégiai döntéshozatali folyamatok
hátterét (jogi, szakmai, szervezeti, eljárási oldalát), és azzal is
tisztában vannak, hogyan befolyásolhatják az ügyek kimenetelét. Igyekeznek
minden érintettet megismerni, ha lehet, közösen fellépni, koalíciót
alkotni. Mindezek miatt egy civil kezdeményezés sokszor olyan társadalmi
konfliktusokat is kezelni tud, amelyeket a másik két szektor nem.
A régiók és a kistérségek Magyarországon a fontos közösségi ügyek
eldöntésének új terepei. Itt érvényesülhet igazán a civil szervezetek
rugalmassága, találékonysága. Jó helyzetfelismerésről tanúskodik, hogy
két jelentős társadalmi szervezet, a NIOK Alapítvány és az MTvSz
évek óta kutatja azokat a módszereket, amelyek ezeken az új társadalmi
döntéshozatali szinteken a civilek érdekérvényesítését hatékonyabbá
tehetik. Ajánlom ezt a kiadványt - nem csak - a pest megyei civil
szervezeteknek, és kívánok nekik sikeres egyeztetéseket, eredményes
érdekképviseletet!
Fülöp Sándor
Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa