Előszó

A népnevek a korai magyar történelem megismerésében igen fontos szerepet játszanak. A Kárpát-medencében való megtelepedés kérdése a régészeket, történészeket ma is foglalkoztatja, s a rendelkezésre álló források feldolgozása után még mára is számos probléma maradt tisztázatlanul. A témát olyan kiváló nyelvészek vizsgálták, mint Melich János, Kniezsa István és Benkő Loránd, újabban azonban több kutató, Benkő Loránd mellett a történész Kristó Gyula azt hangsúlyozta, hogy alapos forrásfeltárással együtt szükséges lenne az eddigi kutatási eredményeket újabb vizsgálatok eredményével szembesíteni. E véleményektől is indíttatva s a problémakör fontosságát átérezve és belátva úgy ítéltem meg, hogy a jelenleg rendelkezésre álló források feldolgozásával monografikus munkában érdemes, sőt szükséges megvizsgálni a Kárpát-medence ómagyar kori népnévi eredetű településneveit.

Célkitűzésemet leginkább ahhoz a kutatómunkához látom hasonlónak, mint amelynek során korábban KÁZMÉR MIKLÓS annak a helynévcsoportnak a teljes monografikus vizsgálatát végezte el, amelyben a falu földrajzi köznév, illetve annak valamely változata van jelen (A "falu" a magyar helynevekben. Bp., 1970), vagy ahogyan MEZŐ ANDRÁS szintén egy zárt névcsoportot dolgozott fel minden olyan településnevet összegyűjtve, elemezve, amelyet patrocíniumi névnek szokás nevezni (A templomcím a magyar helységnevekben. 11-15. század. Bp., 1996). Magam e munkában a kutatómunka első szakaszaként a népneveket tartalmazó településneveket gyűjtöttem össze, s e nevek névrendszertani vizsgálatát kívánom elvégezni a továbbiakban.

Az ilyenfajta munkát azért tartom különösen fontosnak, mert a névtudományban bizonyos névfajtákra az idők során tett különféle megállapításokat ma magától értetődően fogadjuk el, holott a tudomány némely megkövesedett nézetét mára már túlhaladta az idő. Az e témakörre vonatkozó alapvető fogalmak, elvek és kutatási módszerek elsősorban az 1930-40-es évek felfogását tükrözik, újabb szempontok csak egy-egy részproblémát illetően vetődtek fel.

Ezzel összefüggésben is fontos hangsúlyozni e kutatás interdiszciplináris jellegét, mivel eredményei nem csupán a nyelvtudomány számára lehetnek lényegesek, de a névtudomány megállapításaira alapozó más tudományok - a történettudomány, a településtörténet, a történeti földrajz, a néprajztudomány - számára is hasznosíthatónak bizonyulhatnak. KRISTÓ GYULA 2003-ban monográfiában dolgozta fel a középkori Magyarország nem magyar etnikumainak történetét (Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Bp., 2003), ám a felhasznált források között (részben éppen a kérdéskör nyelvészeti alapjának bizonytalansága miatt) nem szerepeltette a helyneveket, amelyek elemzését e tárgyban figyelmen kívül hagyni azonban KRISTÓ véleménye szerint sem lehet. E munka megjelenése is inspirálóan hathat a tekintetben, hogy a nyelvészet eredményeit is hozzátegyük múltunk e fontos kérdésének ismeretanyagához.

Azok a kutatók, akik eddig hasonló adatok gyűjtésébe belefogtak (KRISTÓ GYULA-MAKK FERENC-SZEGFŰ GYULA, Adatok "korai" helyneveink ismeretéhez. I. Acta Historica Szegediensis Tomus XLIV., Szeged, 1973), munkájukat a településtörténet és a névtudomány határterületén egyensúlyozónak tartották, ám szükségszerűen inkább a történészek szemével tekintettek a forrásokra, ezért a települések névadatainak teljes összegyűjtését nem tekintették feladatuknak. Én viszont éppen ezt a célt tűztem ki magam elé: a népneveket tartalmazó településnévi adatokat a lehető legkorábbi időtől, a honfoglalástól 1526-ig, az ómagyar kor végéig egybefoglalni. Így most munkám első szakaszának eredményét tartja kezében az olvasó: a rendelkezésemre álló oklevéltárak, okmánytárak és egyéb forráskiadványok népnevet tartalmazó településneveinek rendszerezett gyűjteményét.

Fontos megjegyezni, hogy a népnevek között csak azokat az etnonimákat tartom számon, amelyeket a vizsgált korszak magyar nyelvhasználói ismereteink szerint valóban használhattak különböző etnikumok megnevezésére. Ezek a szavak az ómagyar korban gyakran előfordultak személynévként is. Mivel pedig a helynevek alapjául népnevek és személynevek egyaránt szolgálhattak, a helynevekben való előfordulásukat e szempontból következetesen elkülöníteni lehetetlen vállalkozás lenne. Ezért tehát nem voltam, mert többnyire nem lehettem arra tekintettel, hogy egy-egy helynévben a népnévi jelentésű szó közvetlenül ilyen értelemben szerepel-e, vagy pedig személynévi áttétellel lett a helynév részévé.

Dolgozatom elkészítéséhez komoly támogatást jelentett a 2007-ben elnyert, és három évre szóló Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Szintén e helyen köszönöm meg Hoffmann Istvánnak a munkafolyamat során tett értékes javaslatait, észrevételeit és a gyakori együtt gondolkodást, illetve a könyv lektorának, Hegedűs Attilának a munkáját.