
CÍMLAP
Polónyi István
A felsőoktatási beiskolázási keretszámok szakmai szerkezete
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
1. Bevezetés
2. A munkaerő-kereslet és kínálat 1995-ös előrejelzése
2.1 A gazdasági előrejelzés
2.2 A felsőfokú szakemberigény és kibocsátás
2.3 A felsőfokú foglalkoztatás változásai
2.3.1 Diplomások a foglalkozási főcsoportokban
2.3.2 A bérstruktúra és a foglalkoztatottság néhány jellemzője
2.3.3 A diplomás foglalkoztatás jellemzői
2.4 A diplomások számának várható alakulása a hazai felsőoktatás jelenlegi kibocsátási volumene és szerkezetemellett - nemzetközi összehasonlításban
2.5 Néhány tanulság
3. A gazdasági fejlődés és a felsőoktatás képzési struktúrája
3.1 A felsőfokú végzettségűek gazdasági fejlettségnek megfelelő aránya
3.2 A képzési létszám és szerkezet javasolható aránya
3.2.1 Képzési volumen és vertikális szerkezet - A részvételi arányok alapján
3.2.2 A felsőoktatási képzés volumene és vertikális szerkezete - A beiskolázási keretszámok a gazdasági fejlettség függvényében
3.2.3 A horizontális szerkezet
3.3 A nemzetközi összehasonlítás alapján ajánlható beiskolázási keretszám
4. Befejezésül
5. Felhasznált irodalom
Summary
Bevezetés
Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy a hazai felsőoktatás képzési
szerkezetének alakításához, s a szakirány szerinti beiskolázási létszámok
meghatározásához szolgáljon információkkal, részint a korábbi hazai
prognózisok elemzése, részint nemzetközi összehasonlítások alapján.
A tanulmányban először megvizsgáljuk a 90-es évek közepén készült munkaerő-
keresleti prognózist ("Munkaerő-kereslet és -kínálat 1995-2010") - elemezve
az alapjául szolgáló gazdaságfejlődési prognózis helytállóságát, majd a
munkaerő- szükségleti prognózis felsőoktatásra vonatkozó (2010-ig) szóló
előrejelzését vetjük össze a tényszámokkal. Kitérünk röviden a felsőfokú
foglalkoztatás változásaira is.
Ezt követően azt elemezzük, hogy a hazai felsőoktatás kiterjedésének
következtében hogyan alakul a hazai diplomás munkaerő-kínálat, s hogyan
értékelhető ez a kínálat nemzetközi összehasonlításban.
Ezután a gazdasági fejlődés és a felsőoktatás vertikális és horizontális
képzési szerkezetének összefüggéseit elemezzük nemzetközi adatok alapján,
melynek során igyekszünk feltárni a gazdasági fejlődés nyomán átalakuló
szakmaszerkezeti és képzési szintbeli változások a felsőoktatásban.
Az elemzések eredményeiből a beiskolázási keretszámokra igyekszünk
következtetéseket és ajánlásokat megfogalmazni.