Bevezető (részlet)

Kiindulópontnak azt tekintjük, hogy a határ menti együttműködések immár nem a hagyományos értelemben vett külpolitika, hanem az európai belpolitika hatókörébe tartoznak. A kapcsolatok sokszínűsége, az érintett és mobilizálható szereplők körének folyamatos bővülése változatos tartalmú, szektorális és területi alapon szerveződő horizontális partnerségi formákban - európai regionális hálózatok brüsszeli képviseleteinek működésében, városok között formálódó hálózatokban, testvérvárosi együttműködésekben, pályázati konstrukciók megvalósítása érdekében létrehozott szervezeti formákban - nyilvánul meg. Mindez azt jelenti, hogy a határon átívelő együttműködések intézményesült formái - különösen a szomszédos térségeket legszorosabban integráló eurorégiók - egyre inkább alkotóelemeivé válnak a többszintű kormányzás rendszerének. Az együttműködések legfontosabb akadályát azonban még mindig a nemzeti szintű hatáskörök, kompetenciák és jogintézmények terén megmutatkozó különbségek jelentik. Ezért változatlanul különös figyelem hárul a jogi vonatkozásokra, ezen belül azokra a törekvésekre, amelyek az akadályok felszámolására irányulnak. Hasonlóan lényeges szempontot képez azoknak a hatásoknak és alkalmazkodási mechanizmusoknak a bemutatása, amelyek az EU kohéziós politikájának eredményeként jelennek meg a határ menti kapcsolatok fejlődésében. Végezetül arról sem feledkezhetünk meg, hogy a határ menti térségekben rejlő sajátos értékek, fejlesztési lehetőségek feltárása és kiaknázása hozzájárul az európai versenyképesség szempontjából alapvető fontosságú területi kohézió megvalósításához, az együttműködések pedig ideális feltételeket teremtenek a közpolitikák integrálására és a kölcsönös tanulás csatornáinak működtetésére.

A kötet tartalma, a tanulmányok sorrendje és szemléletmódja szintén a horizontális megközelítés elvére épül. Célunk nem az volt, hogy tematikus és diszciplináris átfedésektől mentes, szigorúan egy-egy tématerületre koncentráló elemzések láncolatára fűzzük fel a határon átívelő együttműködések problematikáját. Éppen ellenkezőleg: arra törekedtünk, hogy a legfontosabb kérdéseket - legyen szó akár a határ fogalmának értelmezéséről, vagy intézményekről, pénzügyekről, végrehajtásról - minél több szempont és tudományterület figyelembe vételével próbáljuk feltérképezni.