Előszó

A Magyarország 2015 projekt közszektorreformokkal foglalkozó munkacsoportjának kötetét tartja kezében az Olvasó. A munkacsoport azt a célt tűzte maga elé, hogy elméleti igényességgel megírt, szélesebb értelmiségi közvélemény érdeklődésére számot tartó és a politikai döntéshozatalt megalapozó tanulmányok gyűjteményével álljon a szakmai nyilvánosság elé. A tanulmányok a versenyképességet és az abszorpciós kapacitásokat növelő közszektorreform néhány alapkérdését tárgyalják. A hazai tudományosság által kissé elhanyagolt területen próbáltunk előrehaladni. A probléma jelentőségéhez mérten meglehetősen elhanyagolt a közszektor különböző területeinek közgazdasági-pénzügyi szempontú kutatása. Növekszik - legalábbis ezen a kutatási területen - az úgynevezett akadémiai kutatások és az alkalmazott kutatások közötti szakadék, a két megközelítés művelői közötti érdemi párbeszéd. A felsőoktatásban is kevés figyelem irányul e terület szakemberigényének kielégítésére. A Magyarország 2015 projekt által művelt műfaj, a stratégiai kutatások, a szakpolitikai elemzés és javaslattétel szintén hiánycikk hazánkban.

Meggyőződésünk, hogy a közszektorreformok kapcsán sok vonatkozásban az alapokhoz szükséges visszatérni. Alapkérdés a kormányzati (állami) szerepvállalás lehetséges köre, a közszektor teljesítményorientált működésének biztosítása, de ugyanúgy alapkérdés a közszektor működését alapvetően meghatározó jogszabályok újrakodifikálása. A tanulmányok közgazdász és jogász szakemberek munkái, törekedtünk arra, hogy a két szakma - témánk szempontjából egyaránt fontos - nézőpontja és szemlélete egyaránt tükröződjön javaslatainkban. A jogállamiság, a transzparencia és a közpénzek hatékony felhasználása összeegyeztethető és összeegyeztetendő követelmények.

A kötet szerzőinek ugyanis az a határozott véleménye, hogy a gazdasági versenyképességet jól szolgáló közszektor kialakítását a szereplők magatartását, motivációit döntően meghatározó, alapvető szabály- és intézményrendszerek korszerűsítésével kell kezdeni. Fel kell számolni az "intézményi deficitet". A rendszerváltáskor kialakított keretek ugyanis - sokféle ok miatt - ma már teljesen alkalmatlanok. A rendszerváltáskor végrehajtott államháztartási reformok inkább leépítők voltak, az alkalmazott megoldások közvetlenül szolgálták a gazdasági válságkezelést. Ma gyökeresen más helyzet van. Új államalapításra, a globális versenyben való helytállást és az európaizálást szolgáló reformokra van szükség. A projekt keretében felhasználtuk azokat az eredményeket, amelyeket más kutatások prezentáltak.

A szerzők fontosnak tartják, hogy a tanulmányban érintett kérdések, illetve a közszektor reformjával kapcsolatos szakmai diskurzus tiszta, nemzetközileg is értelmezhető fogalmak alapján folyjon. Meggyőződésük ugyanis, hogy a közszektorreformok szerteágazó témakörében a különböző tudományterületek és irányzatok akkor tudnak eredményesen együttműködni, ha álláspontjuk, értékeik világosan artikulálódnak, és megszabadulunk mindenfajta, ezen belül fogalmi provincializmustól. Ezért a kötet a tanulmányok mellett a legfontosabb kifejezések értelmezését is tartalmazza. Azt, hogy céljainkat mennyire sikerült teljesíteni, az Olvasó tiszte eldönteni.

2006 februárja
A szerkesztő