
CÍMLAP
Boros János
A demokrácia filozófiája
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
BEVEZETÉS
Európai demokrácia, posztnacionális konstelláció, amerikai alkotmány
Az amerikai alkotmány nyitánya
A történelem - segítség és akadály
Minden ideológia helyett: formális demokrácia
A keljfeljancsi elv
Jobb jövő konstituálásának vágya
A DEMOKRÁCIA FILOZÓFIÁJA: DEWEY
Az amerikai demokrácia megközelítése
Dewey és a demokrácia
Hobbes és Dewey
Chicago: a káoszból való teremtés
A modern intézményes és a klasszikus közvetlen demokrácia: Schumpeter és Dewey
Az önmagát kormányzó társadalom fogalma
Demokrácia, kommunikáció és közvélemény
Demokrácia és nem-egyensúlyi gondolkodás
Dewey és utódai pozitivizmusa, Marx és utódai dialektikus kriticizmusa
Individualizmus és kollektivizmus
Az individualizmus megerősítése
A demokráciát fenyegető veszélyek
Demokrácia és nevelés
A demokratikus neveléselv filozófiája
Kreatív demokratikus gondolkodás
A FILOZÓFIA DEMOKRÁCIÁJA: DEWEY
A demokrácia filozófiája és a filozófia demokráciája
A filozófia újraalkotása
A historizáló antropológia mint a filozófia megújításának eszköze
A filozófia és a racionalitás
Metafilozófiai nominalizmus
Adualisztikus és interaktív interdependencia mint immanentális filozófia
A világról való gondolkodás dualizmusának "rendszerelméleti" fölszámolása
Naturalisztikus humanizmus
Az ismeretelmélet mint nézőközönség filozófia megkérdőjelezése
Problémamegoldás helyett jobb világ
Adverbiális etika
Az elméleti és gyakorlati ész egyesítése
Kísérleti és alkalmazott etika
Metodológiai mikrodualizmusok
A filozófia és a jövő
A DEMOKRÁCIA FILOZÓFIÁJA: RORTY
Rorty, a demokratikus gondolkodó
Demokrácia és szabadság
Szolidaritás
A demokrácia eszméje és a hatalomról való megfeledkezés
Lyotard disszenzusa
Rorty disszenzuális konszenzusa
Michael Walzer kettős kódolású "demokratikus" moralitása
Szabadság a tökéletesedés előtt
Gyakorlati megfontolások
Elméleti megfontolások
A FILOZÓFIA DEMOKRÁCIÁJA: RORTY
A filozófiai "igazság" új nevei: metafora, rekontextualizálás és újraleírás
A félreértő rekontextualizáció motorja: a metafora
Az erős költő: patricidiális kultúra avagy aggódás a befolyásért
Az újraleírás
Az irodalom és elmélete: új történelem és új filozófia?
A NEOPRAGMATIZMUS FOGALMA
Horkheimer felfogása a filozófiáról
A neopragmatizmus fogalma
Demokrácia és jövő: a pragmatikus elmélet és gyakorlat kontextusa
Az igazság mint jövő
Autonómia
Az irónia
A filozófia és a jövő
A filozófia vége?
Deprofesszionalizáció - a sovinizmus ellen
EPILÓGUS
A demokrácia megvalósítása
A nemzeti büszkeség
A humán értelmiség szerepe a demokratizálódásban
FÜGGELÉK
1968 irreális realizmusa
Megjegyzések egy korszak kultúrájához, történetéhez és filozófiájához
Események, hatások
A hatvanas évek Amerikája
Herbert Marcuse, a hatvanas évek filozófusa
Az egydimenziós ember
A kultúra beszippantása avagy a represszív deszublimálás
A rabszolgaságról és a szabadságról
IRODALOMJEGYZÉK
John Dewey
Richard Rorty
További irodalom
NÉVMUTATÓ
Fülszöveg
E könyv címében a "demokrácia" nem mint a filozófia tárgya, hanem mint alanya jelenik meg. Alapkérdése, hogy a demokrácia igényel-e egy sajátos, új gondolkodásmódot. Az amerikai pragmatikusok segítségével itt megfogalmazott válasz az, hogy igen.
*
Boros János Pécsett született 1954-ben. Vegyészmérnöki diplomát szerzett a Veszprémi Egyetemen 1978-ban. A KISZ-ből való kilépése (1975) miatt nem doktorálhatott. Mérnökként dolgozott, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jogelődjén filozófiát és teológiát tanult, 1982 és 1987 között a svájci Fribourg egyetemén tanult filozófiát, ahol 1986-ban filozófiai licenciátust, 1987-ben pedig filozófiai doktorátust szerzett, Posztdoktoriális kutatásokat folytatott Franciaországban, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. 1990 óta a Pécsi Tudományegyetemen tanít filozófiát, 1998-ban habilitált a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1998-ban a müncheni egyelem vendégprofesszora. 2000-ben megszerezte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.