Tétel adatlapja

CÍMLAP

Boros János

A demokrácia filozófiája

TARTALOM, FÜLSZÖVEG



Tartalom

BEVEZETÉS
Európai demokrácia, posztnacionális konstelláció, amerikai alkotmány
  Az amerikai alkotmány nyitánya
  A történelem - segítség és akadály
  Minden ideológia helyett: formális demokrácia
  A keljfeljancsi elv
  Jobb jövő konstituálásának vágya

A DEMOKRÁCIA FILOZÓFIÁJA: DEWEY
  Az amerikai demokrácia megközelítése
  Dewey és a demokrácia
  Hobbes és Dewey
  Chicago: a káoszból való teremtés
  A modern intézményes és a klasszikus közvetlen demokrácia: Schumpeter és Dewey
  Az önmagát kormányzó társadalom fogalma
  Demokrácia, kommunikáció és közvélemény
  Demokrácia és nem-egyensúlyi gondolkodás
  Dewey és utódai pozitivizmusa, Marx és utódai dialektikus kriticizmusa
  Individualizmus és kollektivizmus
  Az individualizmus megerősítése
  A demokráciát fenyegető veszélyek
  Demokrácia és nevelés
  A demokratikus neveléselv filozófiája
  Kreatív demokratikus gondolkodás

A FILOZÓFIA DEMOKRÁCIÁJA: DEWEY
  A demokrácia filozófiája és a filozófia demokráciája
  A filozófia újraalkotása
  A historizáló antropológia mint a filozófia megújításának eszköze
  A filozófia és a racionalitás
  Metafilozófiai nominalizmus
  Adualisztikus és interaktív interdependencia mint immanentális filozófia
  A világról való gondolkodás dualizmusának "rendszerelméleti" fölszámolása
  Naturalisztikus humanizmus
  Az ismeretelmélet mint nézőközönség filozófia megkérdőjelezése
  Problémamegoldás helyett jobb világ
  Adverbiális etika
  Az elméleti és gyakorlati ész egyesítése
  Kísérleti és alkalmazott etika
  Metodológiai mikrodualizmusok
  A filozófia és a jövő

A DEMOKRÁCIA FILOZÓFIÁJA: RORTY
  Rorty, a demokratikus gondolkodó
  Demokrácia és szabadság
  Szolidaritás
  A demokrácia eszméje és a hatalomról való megfeledkezés
  Lyotard disszenzusa
  Rorty disszenzuális konszenzusa
  Michael Walzer kettős kódolású "demokratikus" moralitása
  Szabadság a tökéletesedés előtt
  Gyakorlati megfontolások
  Elméleti megfontolások

A FILOZÓFIA DEMOKRÁCIÁJA: RORTY
  A filozófiai "igazság" új nevei: metafora, rekontextualizálás és újraleírás
  A félreértő rekontextualizáció motorja: a metafora
  Az erős költő: patricidiális kultúra avagy aggódás a befolyásért
  Az újraleírás
  Az irodalom és elmélete: új történelem és új filozófia?

A NEOPRAGMATIZMUS FOGALMA
  Horkheimer felfogása a filozófiáról
  A neopragmatizmus fogalma
  Demokrácia és jövő: a pragmatikus elmélet és gyakorlat kontextusa
  Az igazság mint jövő
  Autonómia
  Az irónia
  A filozófia és a jövő
  A filozófia vége?
  Deprofesszionalizáció - a sovinizmus ellen

EPILÓGUS
A demokrácia megvalósítása
  A nemzeti büszkeség
  A humán értelmiség szerepe a demokratizálódásban

FÜGGELÉK
1968 irreális realizmusa
  Megjegyzések egy korszak kultúrájához, történetéhez és filozófiájához
  Események, hatások
  A hatvanas évek Amerikája
  Herbert Marcuse, a hatvanas évek filozófusa
  Az egydimenziós ember
  A kultúra beszippantása avagy a represszív deszublimálás
  A rabszolgaságról és a szabadságról

IRODALOMJEGYZÉK
  John Dewey
  Richard Rorty
  További irodalom

NÉVMUTATÓ


Fülszöveg

E könyv címében a "demokrácia" nem mint a filozófia tárgya, hanem mint alanya jelenik meg. Alapkérdése, hogy a demokrácia igényel-e egy sajátos, új gondolkodásmódot. Az amerikai pragmatikusok segítségével itt megfogalmazott válasz az, hogy igen.

*

Boros János Pécsett született 1954-ben. Vegyészmérnöki diplomát szerzett a Veszprémi Egyetemen 1978-ban. A KISZ-ből való kilépése (1975) miatt nem doktorálhatott. Mérnökként dolgozott, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jogelődjén filozófiát és teológiát tanult, 1982 és 1987 között a svájci Fribourg egyetemén tanult filozófiát, ahol 1986-ban filozófiai licenciátust, 1987-ben pedig filozófiai doktorátust szerzett, Posztdoktoriális kutatásokat folytatott Franciaországban, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. 1990 óta a Pécsi Tudományegyetemen tanít filozófiát, 1998-ban habilitált a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1998-ban a müncheni egyelem vendégprofesszora. 2000-ben megszerezte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet.


×