Tétel adatlapja

CÍMLAP

Berauer József

A Kalocsa-egyházmegyei rom. kath. népiskolák története

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

I. Népiskoláink a mult századokban
II. Mária Terézia Ratiójától 1848-ig
III. Népiskolai tanügyünk 1848-68-ig
IV. Az 1868. évi népoktatásügyi törvény
V. Egyházmegyei tanügyi kormányzat
VI. Kalocsai érsekség
VII. Dr. Haynald Lajos érsek
VIII Császka György érsek
IX. A kalocsai káptalan története
X. Az alapítványok története
XI. A kalocsai r. k. tanítóképző intézet
XII. A Miasszonyunkról nevezett iskolanénék kalocsai intézeteinek története
XIII. Az egyházmegyei r. k. tanító-egyesületek története
XIV. Tanítók háza

II. RÉSZ.
A Kalocsa egyházmegyei községek tanügyi története (A községek betűsoros rendjében).

Táblázatos kimutatások.


Előszó

Hazánk ezredéves fennállásának emlékére a tudományos, művészeti és jótékony alkotások egész sorozata létesült. A vágy, nagy nemzeti ünnepünkhez a Kalocsa egyházmegyei elemi iskolai tanügy részéről is valamivel hozzájárulni: ez jelen szerény munka keletkezésének végoka.

E munka tervezetét még 1893. év végén nyújtottam be Császka György érsek úr Ő Exczellencziájához, ki úgy erkölcsi, mind anyagi támogatásáról biztositani kegyes volt. Nem tehetem, hogy e nagy kegyességért már e helyen is hálás köszönetet ne mondjak.

Miután az iskolai adatok részint az érseki levéltárban részint a községi és plébániai levéltárakban találhatók, az 1894. és 95-ik tanév alatt az érseki levéltárt, ugyanezen két év szünideje folyamán az egyházmegye csaknem valamennyi községét beutazva, a plébániai és községi levéltárakat kutattam át. Habár ez rendkívül fáradságos munka volt: a kutatások fényes eredménye mindent feledtet velem.

A legnagyobb örömmel ragadom meg a kedvező alkalmat, hogy a főt. lelkészkedő papságnak és tanítóknak kutatásaim alatt tanusított szíves közremunkálkodásukért hálás köszönetet mondjak. A legkellemesebb benyomással távoztam plébániáról-plébániára, és a szeretet annyi jelével találkoztam ez utamban, hogy azt elhallgatnom és meg nem köszönnöm, rút hálátlanság volna.

E munka megírásához szükséges történeti adatok 1728-1843-ig az egyházi látogatásokról felvett jegyzőkönyvekből vannak véve. Ezek feltétlen hitelt érdemelnek. A jegyzőkönyvek megszüntével részint a plébániai, részint a községi levéltárak szolgáltatták a további adatokat. A plébániai és községi levéltárak azonban sok helyen vagy teljesen hiányzanak, vagy csak részben vannak meg: miért a szükséges adatok feltalálása igen nehezen ment; sőt 5-6 községnél teljesen lehetetlen volt.

Míg a mult századnak és a jelen század első felének iskolaügye 1-2 óra alatt ki volt kereshető, addig a 30-40 év előtt történt dolgok kitapogatása rendesen órákat vett igénybe. Bátran állíthatom is, hogy 20-25 év mulva ezen időköz tanügyi történetének leírása teljes lehetetlenség volna, mivel akkorára a most még élő öreg tanítók elhalnak. Pedig az utóbbi 30-40 év tanügyének történetét mind eddig csak ezen öreg tanítók emlékezete őrzi.

Hogy az egyes községek tanügyének ismertetését miért kezdtem különböző években ismertetni: szükségesnek, czélszerűnek mutatkozott bevezetéskép az egyes községek keletkezésének történetét is megemlíteni; már csak azért is, hogy indokolva legyen az iskolaügynek más-más évben megkezdett története. A kalocsai egyházmegye legtöbb községe Bács-Bodrogh vármegyében fekszik, a mely megyének története csaknem teljesen fel lévén kutatva, nekem csak a kész adatokat kellett felhasználnom.

A fáradhatatlan Iványi István szabadkai tanár által kiadott "Bács-Bodrogh vármegye történeti helynévtára", Grosschmid Gábor "Történeti tanulmányainak II. füzete", az Iványi által magyar fordításban megjelent "Cothmann kamarai biztosnak 1763. évi jelentése", Stelczer Frigyes "Die Geschichte der Bácska", Fridrik Tamás "Bács-B. vármegye népszerű leírása", Csánki Dezső "Hunyadiak kora Magyarországban", a Bács-Bodrogh vmegyei történelmi társulat évkönyvei és végre Katona István, a híres történetírónak "Historia Metr. Colocensis Ecclesiae" szolgáltatták a szükséges adatokat.

A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegyében fekvő községek leírásában Galgóczy Károly monografiáját használtam kútforrásul.

Érzem, hogy munkám csak vázlata az egyes községek tanügyi történetének, melyek bővebb leírása az egyes községek lelkészeire és tanítóira vár. Talán alkalmul szolgáland e munka egyes történeti események tisztázására és ösztönzőül a jövő tanügyi fontos mozgalmak megörökítésére is.

Az iskolák jelenlegi beléletéről bírálatot mondani, feljogosítva nem érzem magamat. Egyszerűen közlöm a munka végén található gazdag statisztikai adatokat, melyek bőséges adatokat szolgáltatnak arra, hogy minden egyes iskola működéséről világos fogalmat szerezzünk magunknak.

A tanügy emelésére szánt alapítványok ismertetése mellett közlöm azok rövid történetét is. Ezt Kleiner Lajos kanonok úr, az alapítványi hivatal főnöke volt szíves rendelkezésemre bocsátani. Fogadja hálás köszönetemet.

Őszinte köszönetet mondok Petrovácz József igazgató úrnak "Az egyházmegyei tanügyi kormányzat" czímű czikkéért; valamint Posch Lajos papnövendék úrnak "A kalocsai érsekség" és a "A kalocsai káptalan"-ról írt czikkeiért.

Szívbeli köszönetet mondok bírálóimnak: Evetovics János és Fáncsy Antal áldozár uraknak is.

Munkámat a tanügygyel foglalkozók és az aziránt érdeklődők rendelkezésére bocsátva, kérem, fogadják oly szívesen, a mily nagy szeretettel és lelkesedéssel annak minden egyes sorát írtam.

Kalocsa, 1896. május hó 2-án.
Berauer József


×