
CÍMLAP
Berauer József
A Kalocsa-egyházmegyei rom. kath. népiskolák története
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. Népiskoláink a mult századokban
II. Mária Terézia Ratiójától 1848-ig
III. Népiskolai tanügyünk 1848-68-ig
IV. Az 1868. évi népoktatásügyi törvény
V. Egyházmegyei tanügyi kormányzat
VI. Kalocsai érsekség
VII. Dr. Haynald Lajos érsek
VIII Császka György érsek
IX. A kalocsai káptalan története
X. Az alapítványok története
XI. A kalocsai r. k. tanítóképző intézet
XII. A Miasszonyunkról nevezett iskolanénék kalocsai intézeteinek története
XIII. Az egyházmegyei r. k. tanító-egyesületek története
XIV. Tanítók háza
II. RÉSZ.
A Kalocsa egyházmegyei községek tanügyi története (A községek betűsoros rendjében).
Táblázatos kimutatások.
Előszó
Hazánk ezredéves fennállásának emlékére a tudományos, művészeti és jótékony
alkotások egész sorozata létesült. A vágy, nagy nemzeti ünnepünkhez a Kalocsa
egyházmegyei elemi iskolai tanügy részéről is valamivel hozzájárulni: ez jelen
szerény munka keletkezésének végoka.
E munka tervezetét még 1893. év végén nyújtottam be Császka György érsek úr
Ő Exczellencziájához, ki úgy erkölcsi, mind anyagi támogatásáról biztositani
kegyes volt. Nem tehetem, hogy e nagy kegyességért már e helyen is hálás
köszönetet ne mondjak.
Miután az iskolai adatok részint az érseki levéltárban részint a községi és
plébániai levéltárakban találhatók, az 1894. és 95-ik tanév alatt az érseki
levéltárt, ugyanezen két év szünideje folyamán az egyházmegye csaknem valamennyi
községét beutazva, a plébániai és községi levéltárakat kutattam át. Habár ez
rendkívül fáradságos munka volt: a kutatások fényes eredménye mindent feledtet
velem.
A legnagyobb örömmel ragadom meg a kedvező alkalmat, hogy a főt.
lelkészkedő papságnak és tanítóknak kutatásaim alatt tanusított szíves
közremunkálkodásukért hálás köszönetet mondjak. A legkellemesebb benyomással
távoztam plébániáról-plébániára, és a szeretet annyi jelével találkoztam ez
utamban, hogy azt elhallgatnom és meg nem köszönnöm, rút hálátlanság volna.
E munka megírásához szükséges történeti adatok 1728-1843-ig az egyházi
látogatásokról felvett jegyzőkönyvekből vannak véve. Ezek feltétlen hitelt
érdemelnek. A jegyzőkönyvek megszüntével részint a plébániai, részint a községi
levéltárak szolgáltatták a további adatokat. A plébániai és községi levéltárak
azonban sok helyen vagy teljesen hiányzanak, vagy csak részben vannak meg: miért
a szükséges adatok feltalálása igen nehezen ment; sőt 5-6 községnél teljesen
lehetetlen volt.
Míg a mult századnak és a jelen század első felének iskolaügye 1-2 óra alatt
ki volt kereshető, addig a 30-40 év előtt történt dolgok kitapogatása rendesen
órákat vett igénybe. Bátran állíthatom is, hogy 20-25 év mulva ezen időköz
tanügyi történetének leírása teljes lehetetlenség volna, mivel akkorára a most
még élő öreg tanítók elhalnak. Pedig az utóbbi 30-40 év tanügyének történetét
mind eddig csak ezen öreg tanítók emlékezete őrzi.
Hogy az egyes községek tanügyének ismertetését miért kezdtem különböző években
ismertetni: szükségesnek, czélszerűnek mutatkozott bevezetéskép az egyes
községek keletkezésének történetét is megemlíteni; már csak azért is, hogy
indokolva legyen az iskolaügynek más-más évben megkezdett története. A kalocsai
egyházmegye legtöbb községe Bács-Bodrogh vármegyében fekszik, a mely megyének
története csaknem teljesen fel lévén kutatva, nekem csak a kész adatokat kellett
felhasználnom.
A fáradhatatlan Iványi István szabadkai tanár által kiadott "Bács-Bodrogh
vármegye történeti helynévtára", Grosschmid Gábor "Történeti tanulmányainak
II. füzete", az Iványi által magyar fordításban megjelent "Cothmann kamarai
biztosnak 1763. évi jelentése", Stelczer Frigyes "Die Geschichte der Bácska",
Fridrik Tamás "Bács-B. vármegye népszerű leírása", Csánki Dezső "Hunyadiak kora
Magyarországban", a Bács-Bodrogh vmegyei történelmi társulat évkönyvei és végre
Katona István, a híres történetírónak "Historia Metr. Colocensis Ecclesiae"
szolgáltatták a szükséges adatokat.
A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegyében fekvő községek leírásában Galgóczy Károly
monografiáját használtam kútforrásul.
Érzem, hogy munkám csak vázlata az egyes községek tanügyi történetének, melyek
bővebb leírása az egyes községek lelkészeire és tanítóira vár. Talán alkalmul
szolgáland e munka egyes történeti események tisztázására és ösztönzőül a jövő
tanügyi fontos mozgalmak megörökítésére is.
Az iskolák jelenlegi beléletéről bírálatot mondani, feljogosítva nem érzem
magamat. Egyszerűen közlöm a munka végén található gazdag statisztikai
adatokat, melyek bőséges adatokat szolgáltatnak arra, hogy minden egyes
iskola működéséről világos fogalmat szerezzünk magunknak.
A tanügy emelésére szánt alapítványok ismertetése mellett közlöm azok rövid
történetét is. Ezt Kleiner Lajos kanonok úr, az alapítványi hivatal főnöke
volt szíves rendelkezésemre bocsátani. Fogadja hálás köszönetemet.
Őszinte köszönetet mondok Petrovácz József igazgató úrnak "Az egyházmegyei
tanügyi kormányzat" czímű czikkéért; valamint Posch Lajos papnövendék úrnak
"A kalocsai érsekség" és a "A kalocsai káptalan"-ról írt czikkeiért.
Szívbeli köszönetet mondok bírálóimnak: Evetovics János és Fáncsy Antal
áldozár uraknak is.
Munkámat a tanügygyel foglalkozók és az aziránt érdeklődők rendelkezésére
bocsátva, kérem, fogadják oly szívesen, a mily nagy szeretettel és
lelkesedéssel annak minden egyes sorát írtam.
Kalocsa, 1896. május hó 2-án.
Berauer József