A törvényhozás, illetőleg a magyar kir. kormány az 1869. III. t. cz. alapján országos népszámlálást rendelvén el, annak városunkbani keresztülvitelével t. cz. képviselő testület oct. 2-áról az ezennel jelentést tevő bizottságot bizván meg: van szerencsénk működésünk folyamáról s eredményéről jelentésünket egész tiszteletlel a következőkben beterjeszteni.

Keleti Károly, a magyar kir. statistikai osztály s egyszersmind az országos népszámlálás érdemdús vezetője, a népszámlálásról tartott felolvasását e figyelemre méltó szavakkal kezdte meg: "a népszámlálás az összes statistikának egyik legfontosabb s egyúttal legnehezebb mívelete." Mindazáltal, bár mennyire éreztük a felfogás igazságát, bizva Kolozsvár értelmiségében, a nehéz és fáradságos kiküldetést készséggel vállaltuk el, már csak azért is, mert a jelen népszámlálás Kolozsvár történelmi életének egy oly nevezetes fordulópontjára esik, milyennel egy város csak nagy időközökben találkozik.

Kolozsvár fővárosi szerepét, mivel 80 éven át volt felruházva, az Unió által bevégezte, - a kevés idő alatt megnyilandó vasút eddig vitt politikai vezérlobogó helyett, az ipar, kereskedelem zászlóját adván kezébe városunk oly metamorphosisnak megy elébe, hogy az általunk végrehajtott feljegyzések nélkül csak pár tized mulva is, alig mondhatná meg valaki: Erdély volt fővárosát minő elemek képezék, s minő viszonyokat talált az itteni patriarkalisnak mondható életet átváltoztatással fenyegető vasút fellépése, - sőt miután a kir. kormány a népszámlálási munkálat minden részlete felkérését is kilátásba tette, e jegyzetek nélkül a költséges munkálat visszamaradt része még a közigazgatás körül koronként felmerülő szükséget se elégitené ki, annál kevésbé eszközölné azt, hogy a város maga magát belőle ismerhesse.

[...]