Erdős László mondja új könyvéről:

"A Kapalyag-dinasztia öt nemzedékének történetét ismerjük meg e nem hosszú regényből. Rendhagyó rövidség, de rendhagyó a dinasztia is. Senki nem viseli közülük az apja nevét, s az anyjáét is csak egy. A vérrokonság, kivételes adottságaik s az köti össze őket, hogy a magyar társadalom bűnei miatt tehetségük elfajul, vagy szerencsétlenségbe torkollik.

Az alapító, Kapalyag Kornélia, a földesúr ágyasából a birtok tulajdonképpeni gazdájává emelkedik, majd amikor a megye hölgyeinek összeesküvése kiszabadítja hatalmából Borsa Mihályt, saját birodalmat alapít. Igaz, csak tíz faluból áll, de abban élet-halál ura: arzénes bába. Fia a földmunkásmozgalom mártírja lesz, unokája a felszabadulás előtt világhírű kasszafúró, s az egyetlen köztörvényes, akinek sikerült a Gyűjtőből megszöknie, felszabadítása után sztahanovista brigádvezető az egyik nagy szocialista építkezésen. Az ő fia tizenöt éves korától részt vesz az ellenállásban, tizennyolc évesen megyei MADISZ-titkár, tüntetést szervez, mellyel megbuktatja a hírhedt alispánt, majd 1957-ben ellenforradalmárként pusztul el.

Általában mindegyikük életében van egy eset, amelyhez hajszálra hasonlóról beszámolnak a korabeli lapok. Ennyiben mindegyikük történelmi személy. Jellemüket és történetüket azonban szabadon alakítja az író fantáziája olyanná, hogy erényeikkel és hibáikkal egyaránt jellemezzék a kort, amelyben éltek. Mindezt pedig az utolsó Kapalyag, Benedek Erzsike védelmében mondja el, aki ellen napjainkban folyik per, formailag jogosan, de lényegében igazságtalanul."