CÍMLAP
Csorba József
Információ és állam 2.
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
A magyar információs társadalomról (előszó)
Egy információtermelő és -fogyasztó gép: az ember (bevezetés)
I. rész Az információs társadalom Magyarországon
a) Tények a magyar információs társadalomról (2000-2008)
b) Magyar információstársadalom-értékelések
c) Az információpolitika fordulatai 2005 után
d) Tájékoztatáspolitikai kitérő
e) Az állam halála
f) A médiapolitikai kitérő
II. rész Az állam információs modelljét, a makrokommunikációs szerkezetet jellemző, meghatározó események, tények (2006-2008)
III. rész: A nemzeti stratégia információ- és kommunikációpolitikája (posztmagyar társadalomkép)
a) A nemzeti stratégia információ és kommunikációpolitikája
b) A magyar nemzeti krízismodell információs és kommunikációs absztrakciója
c) Nemzetpolitikai vonatkozások
d) Országmérleg - 2005-2008.
e) Társadalomkép
f) Az adósságválság kiteljesedése
g) A rendszerváltozás magyar modellje, és szegénygazdaság
IV. rész: A politikai informacionalizmus Magyarországon
a) A politikai informacionalizmus
b) Az állam tájékoztatási anómiája
c) A tájékoztatási intézményrendszer mindennapi anomáliái
d) Infotainment - Politainment
e) A médiakormány kormányzásának példái
f) Kormányzati tájékoztatáspolitika
g) Politikai marketing-kommunikáció: a valóság kitágítása
Fülszöveg
Ez a könyv az információtudatos gondolkodás, illetve az
információtudományos rendszerszemlélet könyve. E könyv igényességét
tekintve átmenet a tudományosság és a leíró jellegű (szociológiai)
ismeretterjesztő munka között.
E könyv szereplői állami és társadalmi aktorok (személyiségek,
intézmények), amelyek az élet kereteit biztosítják a jelenben, illetve
a lehetséges jövők felvázolásához, kidolgozásához járulnak hozzá.
Minden téma és szereplő az információval és a tájékoztatással kapcsolatos
kompetenciák, jogi és adminisztratív előírások szempontjából kerül
nézőpontunkba.
A könyv műfaját tekintve lehetne az információ regénye is, amennyiben van
cselekménye, ami információs és tájékoztatási aktorok (információ-kibocsátó
személyek és intézmények), tájékoztatási események bemutatásával áll
elő, illetve bonyolódik. Az aktorok gazdasági, politikai, társadalmi
személyiségek és (állami, közületi, civil) intézmények, a cselekmény pedig
a kormányzati, állami információ- és tájékoztatáspolitikai események által
jön létre.
E könyv célja a magyar állam információs modelljének és makrokommunikációs
szerkezetének (illetve visszásságaiknak) bemutatása annak igazolásaként,
hogy miért mennek úgy a dolgok Magyarországon, ahogy mennek.