Tétel adatlapja

CÍMLAP

Máday Izidor

Az Országos Állatvédő Egyesület huszonötévi működése és az állatvédelmi törekvések Magyarországban

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó

I. Az állatvédelem eszméjének ébredése. 1820-1847.

Első felszólalás. - Sipos József. - Török és Kacskovics "Mezei naptára." - Kubinyi Ágoston. - Irodalmi pályázat állatvédő munka irására. - Petényi Salamon munkája. - Almási Balogh Pál. - Állatvédő egyesület alakitására irányuló első lépések. - Az első kisérlet sikertelensége.

II. 1848-1874.

Állatvédő egyesület alakitására irányuló ujabb mozgalmak. - Dr. Zlamal Vilmos. - A "Pesti Állatvédő Egyesület" megalakulása, küzdelme és megszünése.

III. 1875-1881.

A hasznos madarak védelme érdekében Olaszország, Ausztria és Magyarország között 1875-ben létrejött egyezmény (Declaration). - A hasznos madarak nemzetközi védelmének biztositására irányuló tárgyalások meginditása. - Az állatvédelmi ügy pangása. - Werther Alvin. - Az 1879. évi XL. t.-c. - 86. §. - 1883. évi XX. t.-c. a vadászatról. - Budapest főváros szabályrendeletei 1880.

IV. 1882-1891. jun.

Herman Ottó. - Állatvédő Egyesület alakitásának eszméje a képviselőházban. - Az "Állatvédő Egyesület Budapesten" megalakulása. - 1882-ik évi márcz. 19. - Elnök Királyi Pál. - Az egyesület első kiadványai. - Az állatvédő egyesület irányeszméi. - A vivisectio kérdése. - Az első tisztikar. - "Állat-Barát" cimű folyóirat. - Budapest szabályrendelete az élelmezésre szolgáló kisebb élő állatokkal való bánásmód iránt. - Fiók-egyesület Kassán. - 1885-ik évi országos kiállitás. - Az állatvédő egyesületnek országossá alakulása. - Az első évkönyv. - Rökk Szilárd alapitványa. - Vallás- és közoktatásügyi és földmivelésügyi miniszterek rendeletei a vivisectio tárgyában. - Kolozsvári állatvédő egyesület. - Királyi Pál elnök lemondása. - A második nemzetközi ornithologiai kongresszus Budapesten. - A nemzetközi madárvédelem kérdése.

V. 1891. jul. - 1898.

Verédy Károly az O. Á. V. E. elnöke. - Állatok Őre cim alatt folyóirat indul meg. - Ifjusági könyvek és iratok terjesztése. - Irodalmi pályázatok. - Állatvédő naptár. - Elpis Melena alapitványa. - Földmivelési és belügyi miniszterek rendelete "a forgalomba hozott kisebb élő állatokkal való bánásmód szabályozása tárgyában." - Temesvári állatvédő egyesület. - József cs. és kir. főherczeg az O. Á. V. E. védnöke. - Az 1896-iki ezredéves kiállitás. - Az állatvédők XII. nemzetközi kongresszusa. - Egy állat-menház alapitásának eszméje. - Állat-mentő kocsi. - Állatvédő törvénykönyv. - Grimm Gusztáv. - Ajándék-könyvecske gyermekek számára. - Verédy Károly elnök lemondása.

VI. 1899-1907.

Máday Izidor az O. Á. V. E. elnöke. - Gróf Andrássy Dénes és neje. - Állatmenedékház czéljaira gyűjtés meginditása. - Állatvédő falitábla. - Herman Ottó inditványa "Madarak és Fák napja" tárgyában. - Vidéki egyesületek alakitására alapszabályminták. - Soproni és ráczkevi állatvédő egyesületek. - A Magyar Ornithologiai Központ. - Darányi Ignácz földmivelési miniszter rendelete a madarak és emlősök védelméről. - Az O. Á. V. E. körlevele a külföldi egyesületekhez a hasznos madarak védelme tárgyában. - Földmivelési miniszter rendelete az állami állatorvosokhoz az állatvédelem felkarolása tárgyában. - Etlényi Lajos halála és hagyománya. - Kőszegi állatvédő egyesület. - Andrássy Dénesné grófnő halála. - Szegedi és szentgotthárdi állatvédő egyesületek. - Egyesületi székház. - Felügyelői állás szervezése. - Bajai és hódmezővásárhelyi állatvédő egyesületek. - Madarak nemzetközi védelme és Olaszország. - A bikaviadalok ellen. - Mesterséges fészekoduk a főváros területén. - Mesterséges fészekoduk gyártása. - Egyesületi székház és állatmenedékház megnyitása. - A Gyermek Naptár terjesztése és az Eötvös-alap. - Lóhusvágás a székesfővárosban. - Verédy Károly dr. halála. - Vidéki egyesületek alakitása. - A Madarak és Fák napja.

Zárszó.

FÜGGELÉK.
I. Az O. Á. V. E. tagjainak száma és vagyoni állapota 1882-1906.
II. Az O. Á. V. E. tisztikara és választmánya
III. Állatvédő egyesületek a vidéken
IV. Betűrendes név- és tárgymutató


Előszó

Az Országos Állatvédő Egyesületnek az 1882-ik évi március 19-én történt megalakitása óta 25 év folyt le és ez az évforduló arra inditott, hogy egy visszapillantást vessek az egyesület negyedszázados működésére. Midőn erre a feladatra vállalkoztam, ugy vélem, hogy ki kell terjeszkednem általában az állatvédelem eszméjének keletkezésére és az ebben az irányban országszerte felmerült mozgalmak történethű feljegyzésére is.

Kitűzött feladatomnak ez a kerete meglehetős nehézségeket rótt reám, mert az állatvédelem lekicsinyelt eszméje a nagyközönség előtt soha sem birt azzal a jelentőséggel, mely az idevágó mozgalmak regisztrálására vagy méltatására inditotta volna a napi sajtót vagy akár a szakirókat. Ilyen körülmények között részben hézagos évkönyvek, szaklapok, irattári feljegyzések és néhány alkalmi röpirat gyér adatai voltak forrásaim, melyekből adataimat merithettem és igy munkálatomat csakis első kisérletnek kivánom tekinteni a magyar állatvédelem-történetének megirása körül.

Hogy egy ilyen történetirásra sulyt fektetek, ezt azért teszem, mert az állatvédelem fejlődésének története kicsinyben művelődés-történeti töredéknek is tekinthető.

Nemcsak mint állatvédő, de mint magyar ember is némi elégtétellel konstatálhatom, hogy az állatvédelmi eszmék terjedésének társadalmi és közgazdasági jelentőségét hazánkban ma már a nagyközönség és az államhatalom intézői egyaránt felismerték. És ha ez a siker ma még csak inkább erkölcsi vivmány alakjában jelentkezik és kevésbbé nyilatkozik az állatvédő egyesületek nagyobb arányu fejlődésében, ugy ennek okát csak abban keresem, hogy századokig gyarmatként kezelt országunknak rövid keletű önállósága az elmaradott országot oly sok és oly nagy mulasztásoknak orvoslása elé állitotta, hogy sokoldalu teendőinek tömegében nem képes minden téren más előhaladott és szerencsésebb viszonyok között fejlődött államok társadalmával versenyezni.

A magyar állatvédő egyesületek, elsősorban pedig az Országos Állatvédő Egyesület tagjai, az állatvédelmi eszme buzgó és önzetlen harcosai fogadják szives elnézéssel a jelen szerény munkát és azok, kik mindeddig még nincsenek a mi táborunkban, minél nagyobb jóindulattal vegyenek tudomást az állatvédők törekvéseiről és méltassák azokat a megérdemelt pártolásra és közreműködésre.

Budapest, 1907. március hó.
A SZERZŐ.


×