Ismertető

Koppány Zsolt 2007-ben lesz ötvenkét éves. Ez a kötete a tizenkilencedik. Az irodalom valamennyi műnemében és műfajában publikált már. 1998 óta a C.E.T. irodalmi periodika kritikai rovatszerkesztője. Nyolc év után szünetelteti, ha átmenetileg is, az úgynevezett egyperces recenziókat, melyek, ha olykor hosszabbak, kritikai esszékké bővülnek. Négy könyv jelent meg ezekből, illetve ezek az írások a négy kötet fundamentumai. Címek: E-mailen szóla a Zarathustra? (2000); Szegény Yorick a Mama csontölén (2001); A hóhérság eszkalációja (2002), Az öreg tölgy és vastag ága (2004). Mind az említett négy könyv, mind a Morbusz és hungarikum című zárókötet összes anyaga megjelent az ország számos pontján irodalmi folyóiratokban.

A Morbusz és hungarikum első része a képzőművészettel foglalkozik szubjektív módon, úgy, hogy a szerző saját élményeit is beleszövi az esszébe, novellisztikus eszközökkel. Melocco Miklós szobrász, Zalaváry Lajos építész, Prohászka László művészeti író, és Kieselbach Tamás galériás életművével foglalkozik. Kirajzolódik a XX. századi modern magyar festészet, az utcai szobrok és emlékművek históriája, a kortárs építészet megannyi variánsa és az igazi szobrászat szakralitása. A fejezet címe: A geometria metafizikája.

A második rész az irodalom felé kanyarodik. Ebben a fejezetben mutatkozik meg leginkább az a szerzői szándék, miszerint csak a mű fontos, és nem az, aki letette az asztalra. A fejezet címe egyben a kötet címe is. Nagyrészt József Attila kötészete felé fordul a figyelem. De Ady, Babits, Kosztolányi gondolatai is megelevenednek a szerző kommentálásával. Megtalálható ebben a fejezetben Nemes Nagy Ágnes posztumusz regényéről írott kriktikai-esszé éppúgy, mint Vámos Miklós néhol fájdalmas visszaemlékezés-sorozatából összeállított kötetével történő "teljes hasonulás". És itt található egy népi ihletésű blokk is, olyan írókkal, mint Kalász László, Ratkó József, Takács Imre, és Utassy József.

A harmadik fejezetben sűrűsödik össze egyfajta sajátos olvasónaplóként a két év alatt összegyűlt "egyperces". A fejezetcím: Az örömhír mögötti dráma. Az evangéliumokat idéző cím utal a szerzői szándékra. A tizenkilencből többen, kisebb vagy nagyobb arányban hordozzák az örömhírt, de fölsejlik a mögöttesben a valóság igazi arca, a dráma. Forrai Eszter éppúgy megtalálható, mint a kétkedőknek sok főfájást okozó Tisza Kata. Vasadi Péter éppúgy, mint Katherine Mansfield. Thomas Bernhard verseit világítja át a szerző, ahogy teszi ezt a legfiatalabb költővel, Székely Szabolccsal. Ebben a részben az utolsó írás: Rímekben szóla a Zarathustra. Nagyívű esszé Nietzsche versei kapcsán a filozófusról. A kötetet Bakonyi István, a székesfehérvári Vörösmarty Társaság elnökének interjúja zárja a szerzővel.

A Morbusz és hungarikum Koppány Zsolt eddigi legteljesebb esszégyűjteménye. Az ötödik könyv ebben a sorozatban egyben a zárás is. A folytatás prózai és drámai munkáiban várható a közeli jövőben.

Forrás: http://www.napkut.hu