Tartalom

AJÁNLÓ LEVÉL.

ELŐ JÁRÓ BESZÉD.

ELSŐ RÉSZ.
A' mellyben a' Szerző ki teszi ki légyen, hol lakjon, és mi okra való nézve tökéllette el magában Budára el menni. Miképpen készűlt fel, és miként indúlt ki házától, elő beszélli, és minden történetjeit elő számlálja, valamik estenek, mind addig, miglen Tisza-Füredet érte.

MÁSADIK RÉSZ.
A' mellyben a' Nótárius elő beszélli, mint mene Tisza Füredig; ott a' vasas németekkel melly nagy bajja vólt, mint méne el onnét Örsnek eránnyába, jól tartván magát, és Árokszállása felé meg indúlván éjtszaka mint tévelyedett-el, mennyit szenvedett égi háború támadván, mint esett bé a' Tsősz árkába, miként mászott ki, és egy tsikós tanyát érvén, ott meg szárasztván magát el indúlásáig szóll.

HARMADIK RÉSZ.
Ebben le írja a' Nótárius érkezését Jász-Berénybe, ottan mit mívelt, miként mene ki. Aszódon, Tzinkotán által menvén, mit gondolt Pestet, és Budát látván. És Pesten által menvén Budára, hol, és kinél vette szállását.

NEGYEDIK RÉSZ.
A' mellyben Budát, Pestet, és ezeknek vidékét írja le.

ÖTÖDIK RÉSZ.
Sajnálja a' Nótárius Budai útját, mivel azt gondolta, hogy Budán ollyan régi Magyarokat fog találni, mint valaha lakták, ollyan Dámákat is; de reménységébe meg tsalattatván, le írja a' régi Magyar őltözeteket.

HATODIK RÉSZ.
A' Nótárius kérvén a' Cancellistát, hogy vezesse olly helyekre, a' hol magyar Urakat 's Dámákat láthatna, e1 vezette őtet az Ország Házához, Komédiába, a' Barátok Templomába; elő beszélli mit látott.

HETEDIK RÉSZ.
Ebben hoszszasan elő beszélli a' Nótárius miképpen tsúfolta magok viseletekért minden Rendből lévő Magyarokat.

NYOLTZADIK RÉSZ.
Tovább is elő beszélli hoszszasan miként még másokat is tsúfolt, kiváltképpen egy Magyar Lovas Kapitánnyal esett dolgát.

KILENTZEDIK RÉSZ.
Ebben elő beszélli, hogy a' Tabánban a' Rátz Birónak temetésén lévén, az mint ment véghez. Azon nap estve Pestre a' Bálba által menvén; le írja a' Bál házát, abba miket látott, mint vatsorált, egy Maskarába őltözet öreg Úrral miként bánt, mind addig mi történt ottan, míglen a' szállására aludni ment.

TIZEDIK RÉSZ.
Ebben elő beszéli, haza menvén mit beszéllett a' Cancellistával, és hogy a' helybe Pestre által menvén, ott miket látot. Melly utánn Magyar Dámákkal némelly helyeken öszve akadván tsúfos őltözetjekért azokkal mint bánt, miként tsúfolta, hoszszasan elő adja, mind addig miglen szállására feküdni haza ment.

TIZENEGYEDIK RÉSZ.
Le feküdvén a' Nótórius a' Szobájába, éjtszaka az útszán lármát hall, fel kelvén regvel, látja tele lenni néppel az útszákat, és mindeneket lát nyughatatlanságba lenni. Bé jövén a' Cancellista a' szobájába szomorúan jelenti nékie, hogy Török háború vagyon: erre ő a' Duna hídjára fut, itten egy nagy Úrra akadván, e' meg beszélli nékie, mért vagyon a' Török háború. Le írja, mit látott a' Duna hidján. Meg ijedt, haza készűl. El adja zsufa fakó lovát, egy Kapitánynak. Aztat is le írja, mint viselte magát, hogy a' Kapitány próbáltatta.

TIZENKETTŐDIK RÉSZ.
El adván a' lovát a' Nótárius meg búsúlt, hagy miképpen megyen baza. A' Cancellista tanátsot ád nékie, hogy menjen által Pestre; mivel éppen vásár vala, ott fog találni Szathmári Görögöket, vagy is Szigethi Őrményeket, a kikkel haza fog mehetni, meg is alkudott, és le írja, a' Serfőző mikép botsátotta el, melly reménységgel. Le írja bútsúzását, és útját, míg Szathmár várossába ért.

UTÓLSÓ RÉSZ.
A' Nótárius a' Görög' háza előtt lármát hallván, ki mégyen, 's látja, hogy azt a' Verbunk tészi, meg réműl közöttök mundírban Sándor Fiát látván. Evvel való beszédit le írja, és mint adta atyai áldását reája. A' Szomszédja szekerén estvére haza megy Peleskére. Le írja melly pompával jött a Tanáts köszöntésére, és melly orátzióval ő is viszont fogadta aztat. Le írja Sándor Fia miatt Felesége szomorúságban lévén, aztat miként nyúgosztalta meg, miket szóllott Sándorról nékie. Végtére meg egygyezett a' Feleségével; mivel még egy Latzi nevezetű Fia volt, hogy véle el vétetik a' Mester Leánnyát, hogy így ha fel nőnek ezen gyermekek mellettek halhassanak meg. Le írja, hogy tsak Nótárius maradott, bé fejezvén verseit azzal.

TÓLDALÉK: A' PELESKEI NÓTÁRIUSNAK Hideg lelésétől való szűn napjain Versekbe foglalt elmélkedése.

UGYAN ANNAK egy Pozsonyi Nevendék Paphoz a' Királyi Szemináriumban írott LEVELE.