Bárki humán érdeklődőnek, de tán még szakembernek is jogos első kérdése lehet e cím láttán: hogyan jön össze ez a három tudományterület egy szótárba...?!

A válasz szűkre szabva: egykönnyen, hiszen mindhárom a globalizáció ellenoldalán szinte bárhol fölismerhető lokális (helyi) társadalmakról, saját szuverén kultúrájukat őrző etnikus identitásokról és a maguk komplexitását örökségnek tekintő közösségek identitáshelyzetéről, szubkultúrákról, mikro-minoritásokról kínál körvonalazott fogalmakat. A világ minden csücskében, régtől fogva és mindmáig együtt élnek a nemzeti és kisebbségi, a globális és mikro-térben olyan társadalmi csoportok, "primitív" vagy univerzális kultúrák, melyek áthatják egymást, megütköznek, változnak és újraépülnek, eltűnnek meg életre kelnek, s mindegyikük egyik mérvadó (vagy legfőbb meghatározó) vonása etnikai-kulturális mivolta. Amit a kutatások nyomán, a megértés révén és a megbecsülés alapján tudhatunk ezekről a népekről és kultúrákról, azt a leggyakrabban alig tudjuk definiálni, mert többnyire nehezen lennénk képesek a világ makro- és mikro- kultúrái között elhelyezni, s még kevésbé lát(hat)juk át emberi-társadalmi- kulturális teljességüket. Lehet ugyan az univerzalizálódás, uniformizálódás és egységesülés pártján állni, és lehet valamely mikro-minoritás pártolójának is lenni, de mindig bevallhatóan szegényebbek vagyunk e sokféleség mélyebb és teljesebb ismerete nélkül.

Ennek a lehetséges tudásnak kíván szolgálni ez a szó(cikk)gyűjtemény, nem titkolva az első, alapozó ismeretanyag összeállításának nehézségét és a kezelhető terjedelem okán mindenképp korlátozott voltát. A lexikális anyag szükségképpen válogatott, s a szócikkek megválogatása, illetve is terjedelme azt tükrözi, amit az utóbbi évtizedek (vagy évszázad) etnikai- kisebbségi-kulturális tudástárában egy-egy fogalom valamilyen oknál fogva elnyert. Összeállításunk hiánypótló, de bővítésére, finomítására bizonnyal szükség lesz későbbi, újabb kiadásokban vagy honlap-változatokban. Ez idő szerint a legfontosabbnak tetsző fogalomkörökből, a legismertebb problémakörökből, az utóbbi évszázadban jelentőséget nyert szaktudományi terminológiából merítettünk, vállalva a társadalomtudományok esetében elfogadott "határátlépéseket", a diszciplína-közi jelentéstartalmak szűkebb definícióját és az ebből fakadó szükségképpeni hiányérzeteket is. Szem előtt tartottuk a szakirodalomban előforduló szakkifejezések idegen és magyar nyelvű változatait (ezeket adott helyen utalók jelzik), nem törekedhettünk azonban teljességre sem az összes terminus, sem a jeles szakkutatók névsora, sem pedig a kiegészítő bibliográfia szempontjából - ezek későbbi kiegészítése és folytonos gyarapítása előre tudott feladat. Elsősorban a praktikus használatot vettük figyelembe (midőn még nem létezett Wikipédia, amely egyébiránt is főként közismereti forrás és nem szakmai), arra számítva, hogy egyetemi-főiskolai hallgatók, kommunikációs szakemberek, rokon diszciplínák kutatói és a társadalomtudományok iránt érdeklődő szélesebb közönség ily módon kézikönyvként használhatja ezt a glosszáriumot. Nem a lehetséges legszélesebb merítéssel, de talán a legfontosabb kutatók körét jelezve állítottuk össze a kötetvégi névjegyzéket, amelybe talán nagyobb terjedelem esetén még háromszor ennyien is bekerülhettek volna, s tettük ezt az (elsősorban magyar vonatkozású) kisebbségtudományi kutatók és kulturális antropológusok esetében is - közülük sokan, a szakma relatíve fiatal volta miatt egyúttal a szócikkek szerzői is. A tudománytörténet nagyjait természetesen a szócikkek között mutatjuk be jelzésszerűen, jobbára életművükre utaló publikáció-jegyzékkel (mely természetesen sok esetben szintén nem lehet teljes körű).

[...]