CÍMLAP
Hargitai Gyula
Válogatott versek
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Ki küldött?
VÁLOGATÁS A HAGYATÉKBÓL
Amikor megszülettem
Reneszánsz képek
Nyári zivatar
Érzelmes ének
A béke
A Kárpátok mögött
Ér-kígyód
Jég, te szilárd...
Tavaszi szonett
Nyitott ablaknál
Tűnődés
Örök kemény törvények
Hatalmas szív a csönd...
Hajnal
A nyolc cet
Dúdoló
Fekete szarvas
Hónapok
VÁLOGATÁS A KÖTETEKBEN MEGJELENT VERSEKBŐL
Kérdező
Anyámra gondolok
Fehér lobogás
Monológ
Énekelnek kánonban
Vihar
Félálom
A város
Angyalok szerelmével
Hegyi séta
Szabályok négyszögében
Pogány rekviem
Bartók
Hölderlin
Nagy László
József Attilához
A táj fénylőbbik felében
A pohár vízben a vihar
Monológ sötétben
Ének a törvényekről
Körforgásban (részletek)
Tavaszi dal
Gyászdal
Ballada az őrült anyáról s annak régen halott fiáról
Buzogány-karú tündér
Requiem (részletek)
KRITIKÁK, ISMERTETÉSEK HARGITAI GYULA MEGJELENT KÖTETEIRŐL
Tamási Orosz János: Hargitai Gyula: Fehér lobogás
Név nélküli ismertetés az Új Könyvek című beszerzési tájékoztató 1988. évi 29. számában
Csányi László: Írás közben (részlet)
Hárs György: Pogány rekviem
Zászlós Levente: Hargitai Gyula: Pogány rekviem
Tarján Tamás: Hargitai Gyula
Fekete J. József: Az életigenlés balladái
Fráter Zoltán: Szabályok négyszögében
Csillag Tibor: A halál és áldozata - Hargitai Gyula: Pogány rekviem
Szapudi András: Hargitai Gyula: Pogány rekviem
Koppány Zsolt: Amikor elfogy az oxigén
Bevezetés
Hargitai (Haitsch) Gyula 1956. február 16-án született Budapesten, művelt,
jogvégzett felmenőkkel rendelkező családban. Az irodalom, a költészet
iránti érdeklődése már középiskolás korában megmutatkozott, verseit
különböző lapok közölték. Pályáját Keresztury Dezső segítette.
Kiteljesedésre, érésre azonban már nem volt ideje, 1982 januárjában, nem
sokkal születésnapja előtt tragikus körülmények között meghalt. Halála után
két válogatás jelent meg verseiből: Fehér lobogás (1988), Pogány rekviem
(1989). Ez a kötet a költő még ki nem adott verseiből válogat, illetve
közli az előző kettő néhány szép darabját, valamint az eddig megjelent
ismertetések, kritikák szövegét tartalmazza.
Befejezésül érdemes felidézni Keresztury Dezsőnek a Fehér lobogás című
kötet végén megjelent utószavának befejező mondatait: "Komoly ígéret volt,
túl korán törött össze. Nagy kár érte. De a töredék is, ami megmaradt
utána, érdemes rá, hogy megbecsüljük."