Előszó

A Csokonai-életmű kritikai kiadása első köteteinek megjelenésével párhuzamosan hozzákezdtünk a Csokonai-szókincstár munkálataihoz. 1993-ban jelentettük meg Bölcskei Andrással a Csokonai-szókincstár I. részét. Ez a mű az író színműveinek a szókincsét tartalmazza. Azért esett a választás a színművekre, mert ezek kritikai kiadása készült el először, és jelent meg Pukánszkyné Kádár Jolán gondozásában 1978-ban (Akadémiai Kiadó). Akkor úgy gondoltuk, hogy a sorozat befejezésére még legalább egy évtizedet kell várni, ezért fogtunk hozzá az egységet alkotó színművek szókincsének feldolgozásához. Így a bennük lévő anyagot hozzáférhetővé tettük a kutatók számára, hogy minél hamarabb, például a kritikai kiadás további köteteinek munkálatai során is hasznosíthassák. Az volt az elképzelésünk, hogy további egységként elkészítjük a versek szókincsének a tárát, és ugyancsak külön egységként kezeljük Csokonai egyéb prózai írásainak a szóanyagát. Ez kétségtelenül kényszerű szétválasztás, viszont így lehetőség nyílik arra, hogy az író szókincsét műfajok szerinti megoszlásban és összehasonlításban vizsgálhassák az érdeklődők.

E kötet megjelenésére tehát sokat kellett várni, mert sejtésünk igaznak bizonyult. Csokonai szépprózai művei 1990-ben (Csokonai Vitéz Mihály Összes művei. Szépprózai művek), tanulmányai 2002-ben (Csokonai Vitéz Mihály Összes művei. Tanulmányok) jelentek meg. Az előbbit Debreczeni Attila, az utóbbit pedig három szerző, Borbély Szilárd, Debreczeni Attila és Orosz Beáta készítette el. A költő levelezését Debreczeni Attila 1999-ben, a feljegyzéseit pedig Borbély Szilárd, Debreczeni Attila, Orosz Beáta és Szép Beáta jelentette meg 2002-ben. A költő költeményeit tartalmazó utolsó, azaz ötödik kötet ugyancsak 2002-ben került ki a nyomdából. Ezt is mint az előző négyet Szilágyi Ferenc rendezte sajtó alá, és látta el jegyzetekkel. Minden kötet az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. Ezzel befejeződött a több évtizedig tartó gondos munka, és így lehetővé vált a szókincstár munkálatainak a folytatása.

Az egyes kötetek megjelenése után ezek szókincséből Bölcskei Andrással konkordanciát készítettünk. A Csokonai szókincsének konkordanciája sorozatban az első verses köteté 1981-ben, a másodiké 1990-ben, szépprózai műveké 1991-ben, a harmadik verses köteté 1994-ben, a negyediké 1996-ban, a levelezéseké 2000-ben, a tanulmányoké 2003-ban, a feljegyzéseké és az ötödik verses köteté 2004-ben készült el egy-egy példányban. Ezek a kéziratok a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének könyvtárában vannak, és mindenki használhatja őket.

Ez a konkordancia együttesen több mint 10 000 lap. Tartalmazza az előforduló szavakat szövegösszefüggésben, és megmutatja az adatok pontos előfordulási helyét. Az adatra vonatkozó szöveg legtöbbször nem mondat, mert az adat a lap közepén áll, tőle balra kezdődik és jobbra folytatódik az idézet olyan hosszan, amennyi a sorban elfér. Ebből kellett összeállítani a szövegszótárt. Megemlítjük, hogy a teljes anyagot megőriztük számítógépen. Így később is - kívánatra - különböző feldolgozásokat lehet készíteni belőle. Példának felhozzuk, hogy könnyen szétválasztható Csokonai tanulmányainak és egyéb munkáinak szókincse, vagy összeállítható egyetlen műnek szóanyaga, kiíratható egy-egy szófajra vagy akár egy végződésre vonatkozó összes adat stb.

Ebben a kötetben, amint a címe is mutatja Csokonai prózai műveit dolgoztam fel. A munkában Bölcskei András egyéb elfoglaltsága miatt nem vett részt. A szövegszótár a szépprózai művek és a tanulmányok szókincsét tartalmazza. Nem akartam a műfajokat keverni, ezért a levelezés és a feljegyzések szókincsét külön- külön a Függelékben adattárszerűen közlöm. Tehát az utóbbiakat sem egyesítettem, mert a levelezések szókincse is külön figyelmet érdemel. Igaz, hogy így, ha valaki egy szóra gyűjt adatokat, több helyen kell keresnie, de úgy gondolom, nem nagy fáradság, hisz egy könyvben találhatja meg azokat.

A szókincstár III. kötete fogja tartalmazni a költő verseinek szókincsét. Elképzelhető az is, hogy a költemények szóanyagát nem így, hanem írói szótárként dolgozzák fel, és az első két kötetben előforduló szavakra utalnak. Az írói szótár elkészítése kétségkívül több munkát és hosszabb időt igényel, de úgy gondolom, megérné a fáradságot. Ezt azonban alighanem már nem nekem kell eldöntenem.

Végül itt is köszönetet mondok Kis Tamásnak a technikai segítségért, és Szűcs Imrének a statisztikai számítások elvégzéséért.

Jakab László