Tétel adatlapja

CÍMLAP

Emilio Castelar

A művészet, vallás és a természet Olaszországban

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Castelar Emil
Az olvasóhoz
Megérkezés Rómába
A nagy rom
A sixtíni kápolna
A pisai temető
Velencze
A lagunákon
A Vatican istene
A Ghetto
A nagy város
Parthenope


Az olvasóhoz

E munka a legélénkebb érzelmeket foglalja magában, melyeket lelkemben Olaszország csodáinak látása keltett. Tulajdonképen nem utleirás. Szándékom nem az volt, hogy uj munkával szaporitsam ama jeles müvek számát, melyekkel castiliai nyelven a müvész-nemzetről birunk s melyek mindenkinek kezén forognak.

Midőn egy népesség, egy emlék, egy vidék mély benyomást gyakorolt reám, tollat ragadtam s igyekeztem hiven közölni e benyomást olvasóimmal. Nem követek tehát e könyvben semmi rendet, semmi szabályos utmutatót. Képeimet tetszés szerint helyezem el, a nélkül, hogy egyik a másikat kiegészitené. Megfordulok a városokban, melyekből távozni látszottam. Azt hiszem, minden fejezet egy külön müvecskét képez. E lapokon keveset fog találni az olvasó Olaszország mindennapi életéből és mostani szokásaiból. E nemzetnél elfeledi az ember, hogy közte él. Történelmi és szépészeti szempontokból kell azt tekinteni; szembesitni kell a nagy emlékeket az időkkel, melyekben épültek, a nemzedékekkel, melyek azokat emelték. Minden vidéknél, minden romnál föl kell idézni a magasztos árnyakat, melyek azokat ujra fölemelik és összeszedni az eszméket melyek dús keblükből kisugárzanak. Máskép nem lehet utazni Olaszországban.

A történelemben bizonyos válságok kevésbé nemzetiek, mint emberiek: például az ó-kornak átmenete az uj-korra, a középkor átmenete a renaissancera.

Az emberi szellem valamennyi vihara barázdákat vont e szép épületeken, e nyugodt szobrokon. Az eszmék mély sebeket vertek rajtok. És látásukra érzi az ember szivében és agyában a roppant erőfeszitést, melybe került a századoknak a modern szellem, melyben lélekzünk és melyben élünk. Utazni Olaszországban annyit tesz, mint keresztül hatolni a történelem valamennyi korszakán; s egy Olaszországról irott munkának is, szerintem inkább föltámasztásnak, mint leirásnak kell lenni. Mindig igyekeztem kitalálni az eszmét, melyen a müvészet, történelem és régészet e nagy alkotásai nyugszanak s szerencsésnek, teljesen szerencsésnek érzendem magam, ha sikerül olykor olvasóimmal behatolnom a gondolatokba, eszmékbe, melyek a halhatatlan Olaszország müalkotásai és történelmi emlékeiből ugyszólva kiröppennek!

Castelar Emil


×