A tanulmány a tanári jellemzők (gyakorlati idő, képzettség, nem) hatását vizsgálja a nyolcadikos diákok teljesítményére a TIMSS-adatfelvétel 1999-es, 2003-as és 2007-es hullámainak összekapcsolt diák-tanár adatain. A tanulmány újdonsága, hogy európai eredményekkel egészíti ki a szinte kizárólag amerikai adatokra épülő irodalmat. A tanárok és diákok nem véletlenszerű összepárosítása az európai országokra is jellemző, az ebből fakadó torzítást egyrészt bőséges egyéni kontrollváltozókkal, másrészt diák fix hatásokkal kezeljük. Az eredmények összességében arra utalnak, hogy nem zárhatjuk ki az alacsony gyakorlati idő és a nem megfelelő képzettség negatív hatását a diákok teljesítményére. Ugyanakkor az országok között igen nagy a heterogenitás; csak a vizsgált országok kevesebb mint felében mutatható ki ez a hatás. Az eredmények itt sem mindenhol robusztusak, amennyiben a fix hatás modellekben nem minden esetben szignifikáns az összefüggés. Ugyanakkor ott, ahol kimutatható a tanári jellemzők hatása, ennek nagysága hasonló a jelentős hatást kimutató amerikai becslésekhez. A magyar adatok elemzése azt mutatja, hogy nem mutatható ki egyértelmű összefüggés a tanárok jellemzői és a diákok teljesítménye között, noha egyes specifikációban mindkét tényező hatása szignifikáns.