Magyarországon a dolgozó korú férfiak egészségi állapota kirívóan rossz mind a fejlett piacgazdaságokkal, mind pedig a környező átalakuló országokkal való összehasonlításban. A tanulmány Magyarország és Ausztria lakosainak egészségi állapotát "egészségtermelési függvények" segítségével makroszinten vizsgálja és összehasonlítja az 1960-2004-es időszak adatai alapján. A két ország összehasonlításának létjogosultságát a területi közelség és a közös régmúlt adják. Az egészségi állapot proxyjának a munkaképes korú felnőttek (15-60 év) halálozási rátáját tekintjük. Ez alapján az egészségi állapot a két országban, az 1960-as években még azonos szinten állt, ám az 1970-es évek elejétől nagymértékben elszakadt egymástól. A munkaképes korú felnőttek halálozási rátájának magyarázó tényezőiként az életmódot jellemző mutatókat (alkohol- és dohányfogyasztás, többletmunka a "második", illetve a "rejtett" gazdaságban), a gazdaság hosszú távú fejlődését (az egy főre jutó GDP alakulása), az egészségügyben rendelkezésre álló forrásokat (orvosok relatív aránya) és a munkaerőpiac állapotát jellemző mutatót (munkanélküliség) vesszük figyelembe. Az egészségtermelési függvények regressziós becslése segítségével mindkét ország esetében sikerül jól közelíteni a valóságban lezajló folyamatokat.