CSAK ŐT NÉZTEM
 
Még csak oly legényke voltam,
mikor a gyárba bejutottam.
Dolgozva az üzemben
gyakran forgattam a fejem.
 
Ide-oda tekintgettem
s szép lányokat keresgettem.
Amint őket ott megláttam,
Munkakedvem megtaláltam.
 
Ők a gépnél szorgoskodtak
és kedvesen mosolyogtak.
Egyik ekkor felém nézett
s azt hiszem, meg is igézett.
 
Csak őt néztem, nem a munkát
s tévesztettem kezem útját:
Kalapáccsal ujjam értem
s megcsapoltam forró vérem.
 

NAGY HÁZ ELŐTT
 
Nagy ház előtt megállva
ránéztem az ablakára.
Ablakon át irodába,
annak is egy asztalára.
 
Az asztalnál szép leányka
írógépét kopogtatta.
Ujjhegyével levelet írt.
Oly gyorsan, hogy papír felsírt.
 
Hosszan néztem pici kezét.
Rám-vetette tekintetét.
Mosolyra gyúlt szép orcája
s lángot kapott szívem-tája.