Az utóbbi időben az egész világon előtérbe kerültek a nemzetiségi problémák. Tudományos viták folynak róluk, politikai elemzések tárgyát képezik. E problémák elsősorban az olyan nagy méretű és soknemzetiségű országokban vetődnek fel, mint a miénk. Mi azzal áltattuk magunkat hosszú időn át, hogy teljes egészében és véglegesen megoldottuk a nemzetiségi kérdést, s hogy megbonthatatlan egységet alkotnak hazánk népei. Kézlegyintéssel intéztük el egyes nyugati szovjetológusok "megalapozatlan" prognózisait, amelyek nemzetiségi konfliktusok kirobbanásának veszélyére figyelmeztettek. A jóslatok beigazolódtak. A gyors változások korát éljük ebben a hatalmas, soknemzetiségű országban.

Vajon milyen helyet foglal majd el népeink egyike vagy másika a megújuló társadalomban, az egységesülő Európában és általában véve a civilizált világban, ahová mindannyian igyekszünk? Mit hoznak számára az eljövendő változások? Ilyesféle kérdések fogalmazódnak meg a népük sorsán töprengő emberekben; effajta problémák foglalkoztatnak engem, Oroszország egyik kis népének fiát.

Népeink sorsán tűnődve rájövünk, hogy a múltbeli események milyen nagy mértékben meghatározzák a jelenkori folyamatokat. Megalapozhatják egy nép újjászületését, de előidézhetik a történelem színpadáról való letűnését is.

[...]