Bevezetés

A Nyelv - ezt a címet viseli a Magyarok Szlovákiában sorozat új kötete. A cím azt sejteti, hogy a szlovákiai magyarok nyelvét, az általuk beszélt nyelvváltozatok módszeres leírását tartalmazó kiadványt tart kezében az olvasó. Bár az utóbbi húsz év nyelvészeti kutatásainak köszönhetően egyre több, alaposabb és mélyebb ismeretünk van azokról a nyelvváltozatokról, amelyeket a szlovákiai magyarok (általában és konkrétan egyes csoportjai) beszélnek, a téma valóban monografikus igényű feldolgozására nem vállalkozhattunk. Kötetünk viszont annyiban monografikus (egy témát részletesen feldolgozó), hogy az itt közölt negyven tanulmányt témájuk: a szlovákiai magyar nyelvhasználat, a szlovákiai magyar nyelvváltozatok kapcsolja össze.

E tanulmányok azon túl, hogy a közös téma különböző szempontú elemzését, bemutatását nyújtják, egyben a rendszerváltástól eltelt időszak szlovákiai magyar nyelvtudományi kutatásairól és eredményeiről is számot adnak. Kisebbség és tudomány címmel 1989-ben megjelent könyvében Für Lajos a szlovákiai magyar nyelvtudományról csak egy fél mondat erejéig emlékezik meg, a pozsonyi magyar tanszék két oktatóját (Sima Ferenc, Jakab István) említve. Für Lajos nem tér ki a nyitrai névtani és nyelvjárási publikációkra, sem a Csemadok nyelvi szakbizottságának keretében folytatott terminológiai és nyelvjárási vizsgálatokra, de még ezekkel együtt is azt állapíthatjuk meg, hogy a kilencvenes évek előtt rendszeres és programszerű nyelvészeti kutatások nálunk nem folytak. A kötetbe sorolt írások (és az ott hivatkozott egyéb publikációk) a rendszerváltozás előtti időszakhoz viszonyítva jelentős minőségi (téma- és módszerbeli), valamint mennyiségi fejlődésről tanúskodnak.

A rendszerváltozás utáni nyelvészeti vizsgálatok talán legfontosabb újdonsága a szociolingvisztikai és a kontaktológiai szemlélet megjelenése, térhódítása: kutatóink a szlovákiai magyar nyelvet, a nyelvhasználatot társadalmi összefüggéseiben, ezen belül a magyar nyelvnek mint kisebbségi nyelvnek a helyzetét figyelembe véve vizsgálják. Ez a szemlélet valamennyi itt közölt írást áthatja. Ezzel összefüggésben az olvasó új témákkal találkozhat, ilyen a nyelvi jogok és a nyelvpolitika, a kétnyelvűség különböző aspektusai, a kódváltás, a nyelvi változatosság kérdése, a nyelvi attitűdök, a nyelvelsajátítás és a szövegértés, az anyanyelvi nevelés sajátosságai kétnyelvű környezetben stb.

A tanulmányok szerzői a pozsonyi, a nyitrai és a komáromi magyar tanszékek oktatói, nagy részük egyben a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa, ezért nem meglepő, hogy folyamatosan reflektálnak egymás munkáira, néhány "alapmunka" újra és újra felbukkan a hivatkozások között. Szerzőinket az is összeköti, hogy ők alkotják a szlovákiai magyar nyelvészek "derékhadát", a magyarországi és a szlovák nyelvésztársadalomban is jól ismert, itthon, Magyarországon, illetve külföldön is rendszeresen publikáló szakemberekről van szó. Minden szerzőnknek megjelent önállóan vagy társszerzőként kötete, ezekre a tanulmányokban számos hivatkozás történik.

A kötetbe bekerült tanulmányok különböző időszakban születtek, a legtöbbjük azonban az utóbbi évek termése, sőt vannak teljesen új, először itt közölt írások is. A válogatáskor a feldolgozott témakör fontossága mellett figyelembe vettük azt is, hozzáférhető-e az adott tanulmány a hazai olvasóközönség számára. ezért került be a kötetbe sok olyan írás, amely magyarországi konferencia- vagy egyéb kötetben jelent meg először. ezek esetében a tanulmány végén feltüntetjük az eredeti bibliográfiai adatokat.

A tanulmányokat tematikájuk alapján nyolc fejezetbe soroltuk, ezek egyúttal azt is mutatják, milyen témákban folynak ma releváns magyar nyelvészeti kutatások Szlovákiában. a kötet formai egységének biztosítása érdekében (hivatkozások és jegyzetek) a korábban már megjelent tanulmányokban bizonyos formai módosításokat eszközöltünk, illetve ha szükséges volt, a bibliográfiai adatokat kiegészítettük. erre akkor került sor, ha az eredeti írásban még meg nem jelent munkára történt hivatkozás; a hivatkozott munka természetesen időközben már megjelent, tehát indokolt volt, hogy a szükséges adatokat pótoljuk.

Amint a bevezetőben említettük, e kötet nem azzal a céllal jött létre, hogy kimerítő leírását adja a szlovákiai magyarok nyelvének, úgy véljük azonban, hogy elolvasása után nemcsak a szlovákiai magyarok nyelvéről fogunk sokkal többet tudni, mint eddig, hanem magáról a magyar nyelvről is.

A szerkesztők