A Magyar Nyelvtudományi Társaság megbízásából 1908 óta (MNy. IV, 433), a magam tanulságára még régibb idő óta gyüjtögetem a szatmármegyei szamosháti nyelvjárás szókincsét.

A Társaság a szótár kidolgozásával is megbízott (MNy. X, 285, XIII, 313, XIV, 165). Szótáramat itt veszi az olvasó. Az alábbiakban megismertetem azokat az alapelveket, melyeket kidolgozásában követtem.

Maga a nyelvjárás anyanyelvem. 1908-tól 1915-ig Társaságunk anyagi segítségével gyalog bejártam nemcsak a szatmármegyei szamosháti falukat, hanem a szomszédos nyelvjárásoknak a szamoshátival érintkező széleit is. További nyelvjárásnyomozó munkámban a világháború s az utána következő kataklizmás idők nagyban gátoltak. De szülőfalumban: Egriben és környékén 1915 óta is folytattam a gyüjtést, sőt szótáram elkészült részébe is folyton toldogattam az újonnan följegyzett adatokat.

Egyedüli forrásom az élőbeszéd. Szótáramban csak olyan adatok fordulnak elő, melyeket saját fülemmel hallottam s úgy jegyeztem föl. Számtalan szóhoz, kifejezéshez, közmondáshoz emlékeim fűződnek. Sokról meg tudom mondani, hogy kitől, milyen körülmények közt hallottam vagy tanultam.

Szókincsgyüjteményem alapja szülőhelyem: Egri, színmagyar szamosháti falu nyelve, mely egy összefüggő nagyobb nyelvjáráshoz, a szamosháti nyelvjáráshoz tartozik.

[...]

Debrecen, 1935 április 10-én.
Csűry Bálint.