Bevezetés

Az elmúlt tíz évben a világ számos országa indított a vállalkozások adminisztrációját csökkentő programot. Az első sikeres programok után a kormányok többsége kiterjesztette adminisztrációcsökkentő terveit a lakossági terhekre is. Ehhez arra volt szükség, hogy az eredetileg vállalati terhek felmérésére kidolgozott módszertani eszközöket felülvizsgálják és a lakossági tehermérés igényeinek megfelelően módosítsák.

A HÉTFA 2010 óta foglalkozik az adminisztratív terhek kérdésével. E figyelem közpolitikai relevanciáját növeli, hogy a magyar kormány a 1405/2011. (XI. 25.) sz. kormányhatározata (A vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program) révén kiemelt figyelmet szentel a kérdésnek.

Az alábbi háttéranyagunkban a lakossági terheket vizsgáló külföldi felmérések módszertanaival foglalkozunk. Abból indulunk ki, hogy a legsikeresebb, tehát a leghatékonyabb csökkentést elért országok módszertanait érdemes megvizsgálni, valamint abból, hogy bár ezek a módszertanok egymással szoros összefüggésben állnak, mégis lényeges pontokban eltérnek egymástól. A különbségek, illetve az egyes programok erősségeinek és gyengeségeinek feltárása segítheti a hazai lakossági terhek csökkentésére irányuló közpolitikai tervező-előkészítő munkát.

Az első fejezetben átfogó tanulmányok alapján definiáljuk az adminisztratív teher fogalmát, illetve röviden vázoljuk, mely országok és milyen módon foglalkoztak az adminisztratív terhek csökkentésével. Ezek után a Standard Cost Model-t (SCM) írjuk le részletesen (OECD [2010]), mivel ez a módszertan számos ország programjának képezte kiindulási alapját.

A harmadik fejezetben esik részletesen szó a legsikeresebb nemzeti programok felmérési módszertanairól. Látni fogjuk, hogy minden ország önálló, a helyi igényekre és viszonyokra optimalizált programot dolgozott ki, részben felhasználva egymás tapasztalatait. A tehermérés módszertanainak és az országspecifikus eltérések bemutatása azért fontos, mert míg a vállalati szektorban történő adminisztratív terhekkel kapcsolatos felmérések egyértelműen az SCM-re alapoztak, a lakossági változat kidolgozását az országok többnyire egymástól függetlenül végezték, nem minden esetben támaszkodva egymás eredményeire, amit többek között az is indokolt, hogy - szemben a vállalati terhekkel - a lakossági felmérések kis időeltolódással vagy egyidejűleg zajlottak, illetve hogy jóval kevesebb nemzetközi példára támaszkodhattak.

Összefoglalásként az egyes módszertanokat főbb jellemzőik szerint hasonlítjuk össze, kiemelve az egyes sajátosságokat, valamint azt, milyen célokat, prioritásokat követnek, ezzel rávilágítva arra, hogy a nemzetközi tapasztalatok fényében milyen típusú és intenzitású adminisztrációcsökkentő program esetén milyen lehetőségei vannak a lakossági adminisztratív terhek felmérésének.