
CÍMLAP
Takáts Ágoston
Szociális katekizmus
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Bevezetés
1. RÉSZ: A TÁRSADALOM.
1.1. A társadalomról általában.
1.1.1. Mi a társadalom?
1.1.2. A társadalom forrásai.
1.1.3. Mi a társadalom célja?
1.2. A társadalmi struktúrák.
1.2.1. Mi a struktúra?
1.2.2. Melyek a társadalmi struktúrák?
1.2.3. A társadalmi struktúrák belső tartalma.
1.3. A társadalomtudományok.
1.3.1. Szociográfia.
1.3.2. Szociológia.
1.3.3. Társadalombölcselet.
2.RÉSZ: A KERESZTÉNY SZOCIÁLIS FELFOGÁS.
2.1. A keresztény szociális felfogás és megjelenési formái.
2.1.1. Mi a keresztény szociális felfogás forrása és célja?
2.1.2. Mi a keresztény szociális magatartás?
2.1.3. Mik a keresztény szociális felfogás megjelenési formái?
2.2. A keresztény szociális felfogás belső tartalma.
2.2.1. A keresztény szociális felfogás világnézeti tartalma.
2.2.2. A keresztény szociális felfogás kulturális tartalma.
2.2.3. A keresztény felfogás szociális tartalma.
2.2.4. A keresztény szociális felfogás gazdasági tartalma.
2.2.5. A keresztény szociális felfogás közéleti - politikai - tartalma.
2.3. A keresztény szociális felfogás a társadalmi struktúrákról.
2.3.1. A kereszténység szociális felfogása a családról.
2.3.2. Keresztény szociális felfogás a népről.
2.3.3. A keresztény szociális felfogás a nemzetről.
2.3.4. Keresztény szociális felfogás az államról.
Befejezés.
Fülszöveg
"Szociális katekizmusunk végén szeretném közvetíteni üzenetünket a XXI.
század fiataljai számára, úgy ahogyan - majdnem egy évtizede ágyhoz és
tolókocsihoz kötött - Feleségem üzent 21 Unokánk számára: »... Ne
engedjétek, hogy bárkik hallgatásra kényszerítsenek és elvegyék Tőletek az
életért való kiáltás jogát! - Aki pedig nem képes kiáltani, mint a
meg-nem-született magzat, vagy a testi-szellemi fogyatékos, vagy a mindenéből
- még emberi méltóságából is - kisemmizett ember és a már használhatatlanná
vált öreg, azok helyett kiáltsatok Ti! - Kiáltsatok az igazságért még akkor
is, ha félelmetek vagy saját érdeketek visszatartana benneteket! - De ez
soha ne legyen a gyűlölet szava, hanem a megbocsátásé és a megtisztító
bánaté... Azt kérdezitek: ki itt a bűnös? - Mindenki bűnös, aki tagadja,
hogy van jó és van rossz; aki tagadja, hogy van érték, amely önmagában jó,
amelyért érdemes áldozatot hozni, amelyért érdemes a haszonról és az
elismerésről is lemondani, amelyért érdemes élni. - Mit üzenek Nektek és
a következő Nemzedékeknek? - Azt, hogy minden szép és jó, és mindenért
érdemes élni, amit és ahogyan a Teremtő elgondolta és megalkotta. - Azt,
hogy mindenkiért érdemes élni, áldozatot hozni és akár szenvedni is, akiért
Megváltónk közénk jött, tanított és szenvedett, meghalt és feltámadt. -
Azt, hogy most is lehet és kell itt élni minden jóért, igazért és szépért,
mert mindenkor ad hozzá erőt a Megszentelő. - Kérlek Benneteket, éljetek
úgy Mindnyájan, hogy valóban megvalósulhasson minden, ami megvalósulásra
vár és megvalósulásra érdemes!«
Magam részéről csak egy fél mondatot fűzök hozzá, amely egy nemrég meghalt
jó-barátom mondása volt: »Jónak lenni... jó...«"
Dr. Takáts Ágoston 1921-ben született a bácskai (ma Vajdaság) Ókéren, egy
6 gyermekes kántor-tanító család 3. gyermekeként. Kisgyermekként élte meg a
Trianon utáni kitoloncolást, majd az azt követő sanyarú éveket. Iskoláit
Jászapátiban és a Kalocsai Gimnáziumban végezte, majd érettségi után -
bátyját követve - belépett a jezsuita rendbe, ahol novíciusként Pécsett és
Kassán folytatott tanulmányokat. 5 évvel később - betegségei és megromlott
egészségi állapota miatt - a rendből kilépett, de a rend vezetőivel és
tagjaival - a rend magyarországi szétszórattatását követően is - intenzív
kapcsolatot tartott. Katonaként megjárta a II. Világháború poklát, majd a
Szegedi Egyetem Matematikai-, Természettudományi és Bölcsészeti karán
szerzett diplomát és bölcsészetből doktorátust. Az egyetemi évek után a
KALOT-alapító P. Kerkai Jenő közvetlen munkatársaként dolgozott a Centrum
Sociale és a Falu-Manréza mozgalomban. 1948-ban 2 évre bebörtönözték, majd
- bírósági ítélet nélkül - 3 évet töltött a Recski Kényszermunkatáborban.
Szabadulása után Pécsett, majd Tatabányán dolgozott az építőiparban,
segédmunkásként, könyvelőként, majd programtervező- és rendszerszervező
matematikusként. Életre szóló barátság fűzte volt jezsuita társaihoz, P.
Kerkai Jenőhöz, P. Békési Istvánhoz és Nagy Töhötömhöz. A 70-es évektől
foglalkozott intenzíven filozófiai-bölcsészeti kérdésekkel. Célja egy
komplex, matematikai-rendszerelméleti alapon álló világkép kidolgozása
volt, amely nemcsak ötvözi a XX. sz. nagy tudományos felfedezéseit, de
ezen túlmenően egy lehetséges választ ad az embert foglalkoztató örök
kérdésekre. Munkái iránt nem mutatkozott fogadókészség sem a
marxista-filozófusi, sem az egyházi berkekben. Dr. Takáts Ágoston boldog
házasságban élt felesége 2005-ben bekövetkezett haláláig, 5 gyermeket
felnevelve. Jelenleg lányánál, egy Tatabánya melletti községben él,
visszavonultan.
Dr. Takáts Ágoston munkái:
Energetikai axiómarendszeren nyugvó rendszerelmélet (I-IV/1-4), Egy
lehetséges alternatív gondolkodási rendszer, Transzcendencián innen
és transzcendencián túl, A kereszténység és az innováció, Létezik-e
keresztény bölcselet? Szociális katekizmus, Kiegészítés a szociális
katekizmushoz, Exercitia Spiritualia (lelkigyakorlatok), Tájékozódási
és továbbképzési szociális gyakorlatok, Testvér, van egy kis időd?
(elmélkedések), Ignis numquam dicit: sufficit (Kerkai Jenőre emlékezve),
Ki volt Kerkai Jenő?, Kerkai atya négyes alapeszméje, Futok a kitűzött cél
felé (emlékezés Nagy Töhötömre), Vegye föl keresztjét! (életem története)
Munkáit azzal a reménnyel adjuk közre, hogy azokat a Világra, Istenre és az
emberi lét alapkérdéseire nyitott fiatalok haszonnal forgathatják.