Magyar Elektronikus Könyvtár

CÍMLAP

Takáts Ágoston

Létezik-e keresztény bölcselet?...

TARTALOM, FÜLSZÖVEG

Tartalom

1. MI A BÖLCSELET?
1.1. A bölcselet, mint az emberi kíváncsiság tudománya.
1.2. A bölcselet, mint az emberi vágyak-remények tudománya.
1.3. A bölcselet, mint az emberi próbálkozások tudománya.

2. AZ ENERGETIKAI AXIÓMARENDSZEREN NYUGVÓ RENDSZERELMÉLET.
2.1. A bölcselet, mint rendszerelméleti tudomány.
2.1.1. A rendszerelmélet, mint alapvető tudomány.
2.1.2. A megismerés posztulátumrendszere és hármas-absztrakciószintje.
2.1.3. A rendszerelmélet matematikai és természettudományos alapjai.
2.1.4. A rendszerelmélet, mint az alapösszefüggések és lényeges törvényszerűségek tudománya.
2.2. Az energetikai axiómarendszeren nyugvó rendszerelmélet.
2.2.1. Az axiómarendszerekről általában.
2.2.2. Az energetikai axiómarendszer felépülése.
2.2.3. Az energetikai axiómarendszer megfogalmazása.
2.2.4. A statisztikai felfogás alkalmazása a gondolkodás egész területén.

3. A FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYE ÉS A FEJLŐDÉSI VALÓSZÍNŰSÉG.
3.1. A fejlődés-elvének megközelítése és megfogalmazása.
3.2. A fejlődés lépcsőfokai.
3.3. A fejlődés-elvének struktúraszintű leképezése.
3.3.1. A prébiológiai struktúraszinten
3.3.2. A biológiai struktúraszinten
3.3.3. Tudati struktúraszint vonatkozásában

4. A LÉT- ÉS ÉRTÉKREND.
4.1. Energetikai-, információelméleti- és kibernetikai-megközelítés.
4.2. A lét és érték származtatása és megfogalmazása.
4.3. A lét- és értékrend származtatása.
4.3.1. A létrend energetikai származtatása.
4.3.2. Az értékrend kibernetikai származtatása.
4.4. A lét- és értékrend ekvivalenciája.

5. TRANSZCENDENS STRUKTÚRAELEMZÉS.
5.1. A transzcendencia, mint ontológiai létállapot.
5.2. A transzcendencia etikai megközelítése és megfogalmazása.
5.2.1. Az erkölcsi strukturáltság meghaladja a pszichikai struktúraszintet.
5.2.2. Mi különbözteti meg az erkölcsiséget a szubtranszcendenciától?
5.2.3. A transzcendencia etikai megfogalmazása.
5.2.4. A transzcendencia létének igazolása.
5.3. A transzcendens léttel egybeépült erkölcsi struktúra.
5.3.1. A transzcendens létbe beépült erkölcsi-struktúra.
5.3.2. A transzcendens létstruktúra energetikai-strukturáltsága.
5.3.3. A transzcendens létstruktúra információs-strukturáltsága.
5.3.4. A transzcendens-létstruktúra kibernetikai-strukturáltsága.
5.3.5. Transzcendens-kibernetika: a Szentlélek-ajándékai.
5.4. A SZERETET-MEGMARADÁSÁNAK-ELVE.
5.4.1. A szeretetmegmaradás-elvének megsejtése és megközelítése.
5.4.2. A megsejtett SZERETETMEGMARADÁS-ELVÉNEK struktúraszintű leképezési kísérlete és lehetősége.

6. MI A KERESZTÉNYSÉG?...
6.1. Miért van szükség kereszténységre?
6.1.1. Szükséges, de nem elégséges a kereszténységhez.
6.1.2. Mi szükséges és elégséges a kereszténységhez?
6.2. Kereszténység és erkölcsiség.
6.3. Kereszténység és humanizmus.
6.4. A kereszténység és a transzcendencia.
6.4.1. A megtérés a keresztény a keresztény ember számára.
6.4.2. A kiengesztelődés a keresztény ember számára a második transzcendens tény.
6.4.3. A megigazulás a keresztény ember számára a harmadik - és az előzőeket betetőző - transzcendens-tény.

7. MI HÁT A KERESZTÉNY BÖLCSELET?
7.1. Istennek, mint a TELESSÉG-STRUKTÚRÁJÁNAK ontológiai megközelítése és felvázolása.
7.2. Az isteni Háromszemélyűség ontológiai megközelítése.
7.3. A KINYILATKOZTATÁS információelméleti elfogadása.
7.3.1. A természetes-kinyilatkoztatás információelméleti elfogadása.
7.3.2. A természetfeletti-kinyilatkoztatás információelméleti elfogadása.
7.4. A Krisztusba vetett HIT, REMÉNY és SZERETET ontológiai és erkölcsi elfogadása.
7.4.1. A HIT ontológiája és etikája.
7.4.2. A REMÉNY ontológiája és etikája.
7.4.3. A SZERETET ontológiája és etikája.
7.5. Közösség Krisztusban.
7.5.1. A krisztusi Lét- és Élet-közösség.
7.5.2. Krisztusi Ige- és Igazság-közösség.
7.5.3. Krisztusi Asztal-közösség.
7.6. A keresztény nagykorúság, a keresztény lét- és értékrend.
7.6.1. Keresztény nagykorúság.
7.6.2. Keresztény lét- és értékrend.

BEFEJEZÉS.

I. MELLÉKLET: ÁDÁM ANTAL AKADÉMIKUS LEVELE A SZERZŐHÖZ.
II. MELLÉKLET. AZ ISMERETELMÉLETI POSZTULÁTUMOK LOGIKAI AXIÓMÁKRA VALÓ VISSZAVEZETHETŐSÉGÉNEK KÉRDÉSE.
1. Az ontológiai apriori-elvek tarthatatlan volta.
2. Logikai axiómák.
3. Az ismeretelméleti posztulátumok.
4. Az ismeretelméleti posztulátumok levezethetetlen volta.
5. Az ismeretelmélet korszerűsítése.

Fülszöveg

"Számomra és sokak számára úgy tűnik, hogy első sorban - esetleg csupán?! - az teszi a bölcseletet kereszténnyé, hogy "ancilla teologiae", alapját képezi a teológiai gondolkodásnak és a teológiai tudománynak. - Azonban jelenlegi keretei szűkek, túlságosan lemerevedtek, így nem képesek befogadni az újat. - A filozófia mintha nem vállalná a "teológia szolgálójának" szerepét, a teológia pedig - úgy tűnik - nem is igényli a filozófiai alapokat. - Legjobban talán Karl Rahner teológiáján érezhető, hogy - szinte filozófiai alapok nélkül - hiszen Heidegger egzisztencialista-filozófiáját tanulta, - mintha a "levegőből" építené fel teológiai rendszerét.

"Egyházunk életében az utóbbi néhány évtizedben jelentkező feszültségeket nem kis mértékben a teológia, illetve a teológiát intenzívebben művelők élték át. Abban a zárt rendszerben ugyanis, amelyben a teológia - és többé-kevésbé Egyházunk - élt, sőt melybe már-már belemerevedett, sem a mindig jobban megismert bibliai kinyilatkoztatást, sem az egyre szélesebb horizontot feltáró bölcseleti-történeti gondolkodást, sem a természettudományoknak gyarapodó ismereteit, eredményeit nem lehet már beilleszteni, beskatulyázni." (Szennay András főapát dékáni székfoglalójából. 1984.)

A modern tudományok új mondanivalói új - legalábbis alternatív - gondolkodási keretet tesznek szükségessé - a teológiát megelőzve - elsősorban a bölcseletben: "az új bornak új tömlőre van szüksége". - De mitől lesz ez keresztény? - Erre a kérdésre szeretnénk választ keresni és kapni!..."

Dr. Takáts Ágoston 1921-ben született a bácskai (ma Vajdaság) Ókéren, egy 6 gyermekes kántor-tanító család 3. gyermekeként. Kisgyermekként élte meg a Trianon utáni kitoloncolást, majd az azt követő sanyarú éveket. Iskoláit Jászapátiban és a Kalocsai Gimnáziumban végezte, majd érettségi után - bátyját követve - belépett a jezsuita rendbe, ahol novíciusként Pécsett és Kassán folytatott tanulmányokat. 5 évvel később - betegségei és megromlott egészségi állapota miatt - a rendből kilépett, de a rend vezetőivel és tagjaival - a rend magyarországi szétszórattatását követően is - intenzív kapcsolatot tartott. Katonaként megjárta a II. Világháború poklát, majd a Szegedi Egyetem Matematikai-, Természettudományi és Bölcsészeti karán szerzett diplomát és bölcsészetből doktorátust. Az egyetemi évek után a KALOT-alapító P. Kerkai Jenő közvetlen munkatársaként dolgozott a Centrum Sociale és a Falu-Manréza mozgalomban. 1948-ban 2 évre bebörtönözték, majd - bírósági ítélet nélkül - 3 évet töltött a Recski Kényszermunkatáborban. Szabadulása után Pécsett, majd Tatabányán dolgozott az építőiparban, segédmunkásként, könyvelőként, majd programtervező- és rendszerszervező matematikusként. Életre szóló barátság fűzte volt jezsuita társaihoz, P. Kerkai Jenőhöz, P. Békési Istvánhoz és Nagy Töhötömhöz. A 70-es évektől foglalkozott intenzíven filozófiai-bölcsészeti kérdésekkel. Célja egy komplex, matematikai-rendszerelméleti alapon álló világkép kidolgozása volt, amely nemcsak ötvözi a XX. sz. nagy tudományos felfedezéseit, de ezen túlmenően egy lehetséges választ ad az embert foglalkoztató örök kérdésekre. Munkái iránt nem mutatkozott fogadókészség sem a marxista-filozófusi, sem az egyházi berkekben. Dr. Takáts Ágoston boldog házasságban élt felesége 2005-ben bekövetkezett haláláig, 5 gyermeket felnevelve. Jelenleg lányánál, egy Tatabánya melletti községben él, visszavonultan.

Dr. Takáts Ágoston munkái:

Energetikai axiómarendszeren nyugvó rendszerelmélet (I-IV/1-4), Egy lehetséges alternatív gondolkodási rendszer, Transzcendencián innen és transzcendencián túl, A kereszténység és az innováció, Létezik-e keresztény bölcselet? Szociális katekizmus, Kiegészítés a szociális katekizmushoz, Exercitia Spiritualia (lelkigyakorlatok), Tájékozódási és továbbképzési szociális gyakorlatok, Testvér, van egy kis időd? (elmélkedések), Ignis numquam dicit: sufficit (Kerkai Jenőre emlékezve), Ki volt Kerkai Jenő?, Kerkai atya négyes alapeszméje, Futok a kitűzött cél felé (emlékezés Nagy Töhötömre), Vegye föl keresztjét! (életem története)

Munkáit azzal a reménnyel adjuk közre, hogy azokat a Világra, Istenre és az emberi lét alapkérdéseire nyitott fiatalok haszonnal forgathatják.