Magyar Elektronikus Könyvtár

CÍMLAP

Takáts Ágoston

Kiegészítések kötete a Szociális katekizmushoz

TARTALOM, FÜLSZÖVEG

Tartalom

Bevezetés

I. KIEGÉSZÍTÉS: A MEGÚJULÓ-KERESZTÉNYSÉG GYÖKERE A NÉGYES PROGRAM.
1. Vállald öntudatosan a KRISZTUSIBB EMBERT!
2. Műveltebb országot!
3. Életerős népet!
4. Önérzetes magyart!

II. KIEGÉSZÍTÉS: HAZÁNK ÉS EGYHÁZUNK JÖVŐJE: A CSALÁD.
Bevezetés: A magyarság jelenlegi kilátástalansága.
1. A család és a családi-élet válsága.
2. A vallási életben sem jut a családnak megfelelő hely.
3. A BIBLIA család-centrikussága.
4. A Szent-család és Názáret tanítása.
5. A II. Vatikáni Zsinat tanítása.
6. Aszketikánk család-centrikussá tétele.
7. A család és a Szentlélek.
8. Készület a családi-életre.
9. A családi-közösség tagozódása.
10. Vallási mozgalmak a családért.
Befejezés.

III. KIEGÉSZÍTÉS: MAGYARSÁG-TUDAT ÉS KERESZTÉNY TÁRSADALOM.

IV. KIEGÉSZÍTÉS: A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS DÖNTÉS A KERESZTÉNY NAGYKORÚSÁG JEGYÉBEN.
Bevezetés.
1. A döntés-előkészítés, mint információs-folyamat.
2. A döntés-előkészítés, mint kibernetikai - vezérlési - folyamat.
3. A döntés-folyamata.
4. A megvalósítás, mint a döntés-előkészítés és a döntés cél-oka.
5. A megvalósítás ellenőrzési-folyamata.
6. A döntés-folyamatának metodikája.
Befejezés.

V. KIEGÉSZÍTÉS: DIALÓGUS A KERESZTÉNYSÉG ÉS A VILÁG KÖZÖTT.
Bevezetés.
1. A dialógus szükségessége.
1.1. Megérteni egymást és megérttetni magunkat egymással.
1.2. Az átlagos világi és az átlagos keresztény ember magatartásának jellemzői.
1.3. Az átlagos keresztény és az átlagos világi közti különbségek okai.
1.4. Az átlagos egyháziak és keresztények társadalmi-gazdasági helyzete.
2. A dialógus feltételei és eszközei a Kereszténység részéről.
2.1. Az általános műveltség emelése és szinten tartása.
2.2. A teljes-értékű humanizmusra való törekvés.
2.3. Környezethatás a humanizmusra és a humanista magatartásra.
3. A dialógus feltételei és eszközei a VILÁG részéről.
3.l. A tudományok körének tágítása a lehetséges tudományok határáig.
3.2. A humanizmus fejlesztése az integrális-humanizmus felé.
3.3. A materializmus és a liberalizmus határainak felülvizsgálata.
4. A Kereszténység többlet-kötelezettsége.
4.1. Az általános műveltség emelése szükséges, de nem elégséges.
4.2. A Kereszténység többlete első sorban nem a tudás, hanem a szolgálat és szeretet.
4.3. A szolgálat és szeretet szelleme: maga az igazi keresztény-humanizmus.
5. Krisztusi magatartás kialakítása a humanizmussal kapcsolatban.
5.1. Krisztus megtestesülése, mint a humanizmus ténye, és a humanizmus vállalása Isten részéről.
5.2. Krisztus és a nagy Krisztus-követők magatartása.
5.3. A krisztusi-egyensúly biztosítása.
6. A dialógus célja és kilátásai.
6.1. A dialógus céljának krisztusi meghatározása.
6.2. A dialógus metódusa és eszközei.
6.3. A dialógus kilátásai.
Befejezés: "Charitas Christi urget nos!"

VI. KIEGÉSZÍTÉS. EMBERI LÉT, EMBERI SORS, EMBERI FELELŐSSÉG ÉS EMBERI KÜLDETÉS A HUMANIZMUS TÜKRÉBEN
BEVEZETÉS: Az Etika és a Humanizmus találkozása.
1. AZ - ÚJTÍPUSÚ - ALTERNATÍV - GONDOLKODÁSMÓD JELLEMZŐ VONÁSAI.
1.1. A megismerés posztulátum-rendszere és hármas absztrakciós-szintje.
1.2. Matematikai struktúrákban való gondolkodás.
1.3. Az energetikai axióma-rendszer és arra való visszavezethetőség.
1.4. A statisztikai felfogás alkalmazása a gondolkodás egész területén.
2. A HUMANIZMUS KÉRDÉSÉNEK MEGFOGALMAZÁSA.
2.1. A teljes-spektrumú lét-értékrend.
3. AZ EMBERI-MIVOLT KÉRDÉSÉNEK VIZSGÁLATA A HUMANIZMUS TÜKRÉBEN.
3.1. A humanizmus és a természeti-jelenségek.
3.2. A humanizmus és az emberi lét.
3.3. Az emberi sors.
4. AZ EMBERI FELELŐSSÉG KÉRDÉSÉNEK VIZSGÁLATA A HUMANIZMUS TÜKRÉBEN.
4.1. A humanizmus és a természetért való felelősség-vállalás.
4.2. A humanizmus és az emberi sorsban adott ellentétek egyensúlyáért való felelősség.
4.3. A humanizmus és az értelmes-életért való felelősség-vállalás.
4.4. A humanizmus és a fejlődésért való felelősség-vállalás.
5. AZ EMBERI KÜLDETÉS KÉRDÉSÉNEK VIZSGÁLATA A HUMANIZMUS TÜKRÉBEN.
5.1. Az emberi küldetés mibenléte, relációi, feltétel-, cél- és eszköz-rendszere.
5.2. A humanizmus és a küldetés az emberi lét és sors vonatkozásában.
5.3. A humanizmus és az értelmes-élettel kapcsolatos küldetés vállalása.
5.4. A humanizmus és a fejlődés továbbvitelére vonatkozó emberi küldetés.
6. A HUMANIZMUS ÉS AZ EMBERI BOLDOGSÁG.
6.1. A boldogság időbelisége és dinamizmusa.
6.2. Az emberi boldogság módbeli formái.
BEFEJEZÉS.

Fülszöveg

"Az emberi lét, az emberi sors, az emberi felelősség és az emberi küldetés ember-voltunkból következő léthatározmányok, melyek nemcsak az értelmes-életet hordozzák minden szabadságfokával és kényszerfeltételével, nemcsak a humanista szemléletmódnak alanyát és tárgyát képezik, hanem az emberi boldogságnak is állapothatározói.

- Mi a boldogság? - A teljes-értékű humánum birtoklása, megélése és továbbadása.

- Mi a teljes-értékű humánum? - Az emberi lét, emberi sors, emberi felelősség és emberi küldetés tudatos vállalása, megélése és továbbszármaztatása.

- Mi az emberi lét, emberi sors, emberi felelősség és emberi küldetés? - Az ember ontológiai és erkölcsi magatartásának összessége, mely egyedül az értelmes-élet sajátja, beépülve a teljes-spektrumú lét- és értékrendbe, és ezt csak értelmes-élet tudja továbbadni értelmes-életnek...

...Ontológiai és erkölcsi magatartásunk csak az erkölcsi-jó helyes ismeretén és megvalósulásán múlik. Humanista szemléletünk csak az igazság és az értelmes-élet befogadása által alakul ki, összhangban ontológiai és erkölcsi magatartásunkkal. - Boldogság-igényünk csakis az emberi lét, az emberi sors, az emberi felelősség és emberi küldetés megragadásán és átélésén keresztül támadhat fel és teljesülhet be.

Ehhez pedig múlhatatlanul szükséges az integrális-humanizmus szemléletmódja, a teljes-spektrumú lét- és értékrend megragadása, a szubtranszcendenciát meghaladó igények feltámadása és beteljesedése.

Boldogok, akik hisznek a boldogságban, és etikailag mindenre képesek a boldogság elérése, megragadása és átélése érdekében. - Amint ez a Tibériás-tavánál elhangzott 2000 évvel ezelőtt."

Dr. Takáts Ágoston 1921-ben született a bácskai (ma Vajdaság) Ókéren, egy 6 gyermekes kántor-tanító család 3. gyermekeként. Kisgyermekként élte meg a Trianon utáni kitoloncolást, majd az azt követő sanyarú éveket. Iskoláit Jászapátiban és a Kalocsai Gimnáziumban végezte, majd érettségi után - bátyját követve - belépett a jezsuita rendbe, ahol novíciusként Pécsett és Kassán folytatott tanulmányokat. 5 évvel később - betegségei és megromlott egészségi állapota miatt - a rendből kilépett, de a rend vezetőivel és tagjaival - a rend magyarországi szétszórattatását követően is - intenzív kapcsolatot tartott. Katonaként megjárta a II. Világháború poklát, majd a Szegedi Egyetem Matematikai-, Természettudományi és Bölcsészeti karán szerzett diplomát és bölcsészetből doktorátust. Az egyetemi évek után a KALOT-alapító P. Kerkai Jenő közvetlen munkatársaként dolgozott a Centrum Sociale és a Falu-Manréza mozgalomban. 1948-ban 2 évre bebörtönözték, majd - bírósági ítélet nélkül - 3 évet töltött a Recski Kényszermunkatáborban. Szabadulása után Pécsett, majd Tatabányán dolgozott az építőiparban, segédmunkásként, könyvelőként, majd programtervező- és rendszerszervező matematikusként. Életre szóló barátság fűzte volt jezsuita társaihoz, P. Kerkai Jenőhöz, P. Békési Istvánhoz és Nagy Töhötömhöz. A 70-es évektől foglalkozott intenzíven filozófiai-bölcsészeti kérdésekkel. Célja egy komplex, matematikai-rendszerelméleti alapon álló világkép kidolgozása volt, amely nemcsak ötvözi a XX. sz. nagy tudományos felfedezéseit, de ezen túlmenően egy lehetséges választ ad az embert foglalkoztató örök kérdésekre. Munkái iránt nem mutatkozott fogadókészség sem a marxista-filozófusi, sem az egyházi berkekben. Dr. Takáts Ágoston boldog házasságban élt felesége 2005-ben bekövetkezett haláláig, 5 gyermeket felnevelve. Jelenleg lányánál, egy Tatabánya melletti községben él, visszavonultan.

Dr. Takáts Ágoston munkái:

Energetikai axiómarendszeren nyugvó rendszerelmélet (I-IV/1-4), Egy lehetséges alternatív gondolkodási rendszer, Transzcendencián innen és transzcendencián túl, A kereszténység és az innováció, Létezik-e keresztény bölcselet? Szociális katekizmus, Kiegészítés a szociális katekizmushoz, Exercitia Spiritualia (lelkigyakorlatok), Tájékozódási és továbbképzési szociális gyakorlatok, Testvér, van egy kis időd? (elmélkedések), Ignis numquam dicit: sufficit (Kerkai Jenőre emlékezve), Ki volt Kerkai Jenő?, Kerkai atya négyes alapeszméje, Futok a kitűzött cél felé (emlékezés Nagy Töhötömre), Vegye föl keresztjét! (életem története)

Munkáit azzal a reménnyel adjuk közre, hogy azokat a Világra, Istenre és az emberi lét alapkérdéseire nyitott fiatalok haszonnal forgathatják.