
CÍMLAP
Halmos Antal
7 év a csodálatos Indiában
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
DELHI
I. Találkozás Indiával: II. Ázsiai Nemzetközi Vásár, 1972, Delhi
I.1. A száris hölgy. Moszkva, Seremetyevo
I.2. Air India. Vendégszeretet, veg - non veg, guggoló utasok
I.3. Az októberi hőség. PALAM repülőtér, Delhi, az Ashoka (Asóka) szálló
I.4. Építkezés indiai módra. Villanyszerelés, kosár-lánc, ketten egy lapáttal, munkadal - az első nyomorultak
I.5. Az indiai hivatal. Manager No 1.
I.6. A kirendeltség és környéke: Golf Links
I.7. Versenyfutás az idővel. Vállalkozók szembeállítása. Három-négy pavilon fog elkészülni
I.8. Defence Colony - Jolly Corner
I.9. A csodák nyitánya: Ó-Delhi
I.10. Közlekedés: taxi és motoros riksa
I.11. Találkozás egy érinthetetlennel. Személyzet: a ma is élő tabuk
I.12. Porba hullik a magyar konyhába vetett hit. Az első indiai ételek
I.13. A csodák folytatása: Red Fort (a Vörös Erőd)
I.14. A Puskás-nimbusz - még Indiában is
I.15. (Itt még) le a kalappal a magyar munkás előtt
I.16. A Nagymogulok szelleme mindenütt: Szikandra, Tadzs Mahal
I.17. És tovább: Agra Fort, Fatehpur Szikri
I.18. Koldus és bűvész, fakír
I.19. Az Old Fort (Purana Kila = Régi vagy Öreg Erőd)
I.20. Hinduk, muszlimok és szikek. Az étkezés mint kapocs
I.21. Sensation: nyíltszíni taps
I.22. A megnyitó és Indira Gandhi, az óriás
I.23. És a nyitófogadás
I.24. Villanásnyi emlékek: a Nemzeti Múzeum, az afgán kor emlékei, Humajun mauzóleuma, csillagvizsgáló
I.25. A hindu Újév: Diváli
I.26. A kíváncsi tömeg
I.27. Good-bye India! - vissza fogok térni
BOMBAY
II. Mit tudhat meg Indiáról egy komolyan készülni kívánó ember Magyarországon?
III. Feleség-előkészítés és eredménye: megérkezés Bombayba - sírógörcs
IV. Ismerkedés Bombayjal
IV.1. Shalimar (Salimár) szálló, Kirendeltség
IV.2. Hogyan laktak a magyar kiküldöttek?
IV.3. Otthonunk: Anita Building, majd Breach Candy Apartments és a Breach Candy Swimming Club
IV.4. A bemutató fogadás: párszinak néztek
IV.5. Életünkben először személyzettel körülvéve
IV.6. A Csór-bazár (Chor-bazaar), a lopott holmik piaca
IV.7. A monszun
V. A munka
V.1. Partnerek és étkezések, szállodák és éttermek
V.2. Az indiai vendéglátás kínjai
VI. Bombay szépségei
VI.1. Elephanta sziget, Gateway of India. Találkozás a hindu szentháromsággal. Borbélyok és fülpucolók
VI.2. Csóringi (Chowringhy) és Csópatti (Chopatty)
VI.3. A Prince of Wales Múzeum, a Tata-család adományai
VI.4. A Juhu (Dzsuhu) Beach és a Sun-n-Sand
VI.5. Az új mohamedán mecset
VI.6. A Copper Chimney
VII. És (Bombay) csúfságai
VII.1. A textilipar dzsumbuja
VII.2. A kupleráj-negyed, 70 000 prostituált
VII.3. Az utcalakók, koldusok
VIII. Amit az érdeklődőbbeknek mutogattunk
VIII.1. A "Hallgatás tornya" és a "Hanging Garden"
VIII.2. Hindu templomok
VIII.3. A dzséjn templom
VIII.4. A mohamedán mecset
VIII.5. A Banganga Tank és környéke
VIII.6. A párszi templom
IX. Néhány furcsaság
IX.1. A rendőr térdzoknija
IX.2. Gyermeksorsok
IX.3. A kasztráltak, hermafroditák
IX.4. Két névkártya
X. Bombay népei és nyelvei
XI. Vallásokról és egyházakról
XI.1. A hinduizmus
XI.2-3. Két reform: a buddhizmus és a dzséjnizmus
XI.4. Az iszlám
XI.5. A zoroasztrianizmus
XI.6. A kereszténység
XII. Bombay, mint multi-központ
XII.1. Szerepe a "szereposztás" szemszögéből nézve
XII.2. Érdekesség-csokor
XII.3. Az esernyő és egyéb szokatlanságok
XIII. A kasztrendszer
XIV. India - a zsák
XIV.1. A földrajzi gátak és kapuk
XIV.2. Az őslakosság
XIV.3. Az első nagy hullám: a dravidák
XIV.4. Az árja hullám
XIV.5. Az iszlám népek támadásai, a mogul uralom és örököseik, a muszlimok. Forgács-népek
XIV.6. Az angolok Indiában
XV. Mellékfoglalkozásom: magyar vendégek kalauzolása
XVI. Mi és ők
XVII. Nyitott szemmel
XVII.1. Az indiai agyvelő ("mérete" és sajátosságai)
XVII.2. Férfiak és nők
XVII.3. Irodalom, színház
XVII.4. Zene
XVII.5. Tánc
XVII.6. Az európai klasszikus zene hívői: a párszik
XVII.7. Festészet
XVII.8. Szobrászat és építészet
XVII.9. Az indiai film: nagyipari giccsgyártás
XVIII. Amrita
XIX. Ünnep-özön: vallási-, állami- és családi ünnepek
XX. Kalandozásaim Bombayból
XX.1. Szárnypróbálgatások: Kanheri (Kaneri) Caves, Karla Caves
XX.2. Az első Karácsony-Újév: Udaipur (Udajpur), Jaipur (Dzséjpur), Amber, Delhi, Sikandra (Szikandra), Agra, Fatehpur Sikri (Fatépur Szikri), Khajuraho (Kádzsuráho)
XX.3. A templom-szobrászat csodái: Ellora és Ajanta (Adzsanta), útközben Aurangabad, Daulatabad és Nasik (Nászik)
XX.4. Mount Abu és Ahmedabad (Ámdabád), a Mahatma asrama, Modhera, Palitana és Ranakpur, Eklingji (Eklingdzsi) és Nagda
XX.5. A második Karácsony-Újév: Goa
XX.6. Kényszer-kirándulás: Poona (Púna), mentés egy zsaroló banda karmaiból
XX.7. Hivatalos kiküldetés a kulcsra záródó városba: Rajkot (Radzskot) és Bhuj (Búdzs)
XX.8. És a nagy rohanás Dél-Indiában, repülőn, buszon, taxin
XXI. Külföldiek Indiáról ma
XXII. Ami kimaradt és új akkordok (az én hálóm)
XXIII. Végszó
KALKUTTA
XXIV. Bevezetés
XXV. Letelepedés, munkakezdés
XXVI. A munka
XXVII. Ahol éltünk
XXVII.1. A város
XXVII.2. A Hooghly (Húgli)
XXVII.3. A nyomor
XXVII.4. A monszun
XXVII.5. Az orvosaink
XXVII.6. Jóga
XXVII.7. Az International School
XXVII.8. Power-cut (áramkiesés)
XXVII.9. Az anyósom feljegyzései
XXVIII. Kvázi-diplomaták vagyunk
XXVIII.1. Bekapcsolódás a "diplomáciai" életbe
XXVIII.2. Akikkel "folyamatos" kapcsolatot tartottunk
XXVIII.3. A nálunk teát se fogyasztó honorary consul (tiszteletbeli konzul)
XXVIII.4. A szocialista és tőkés kapcsolattartás rendje szóról szóra azonos
XXIX. Üzleti kapcsolatok
XXX. Amrita
XXXI. Az indiai munkásmozgalom központja
XXXII. A Kalkuttából látott világ
XXXII.1. Digha (Diga)
XXXII.2. A Bhubaneshwar (Bubanesvár) - Puri - Konarak háromszög
XXXII.3. A nagy utazás: Dardzsiling - Nepál - Benáresz
XXXIII. Búcsú Kalkuttától (és Indiától)
XXXIV. Utószó, nagyon röviden
TÍZ ÉV MÚLTÁN
NEPÁL
Előszó
India sokak álma, kevesek kincse.
Álom, mert évszázadokon keresztül az a hír járta, hogy India kincsesbánya.
Gazdagság, pompa, szerelem, mindez elérhetetlen távolban, bejárhatatlan
messzeségben. Az angol gyarmati tisztviselők voltak az elsők, akik - igaz
egy-egy emberöltő ott-tölte után - kézközelbe hozták ezt a mesevilágot és
annak összerabolt kincseit. A hétköznapi ember - angol, nem angol - számára
azonban India változatlanul elérhetetlen álom maradt. A nagy távolságok, az
iszonytató körülmények, a belső területek zártsága a tehetősebbeket is
megfontolásra készteti, végigjárják-e India csodáit. És közben a csoda
tovább fogy, kopik, elemésztődik.
Így India kevesek kincse marad. Keveseké annak ellenére, hogy lakóinak
száma a milliárd felé közelít. Ők többnyire nagyon, irtóztatóan szegények.
A látogatóba érkező külföldiek - még ha hosszú éveket töltenek is ott -
többnyire Indiának csak egy-egy szeletkéjét tudják megkóstolni, vagy a
felszínt érzékelni. Kinccsé csak azon kevesek részére válik, akik a
természeti, építészeti szépségeken túl kísérletet tesznek a nagyon kedves,
nagyon barátságos ember megismerésére, a szellemi értékek befogadására.
Nekem megadatott, hogy két szakaszban hét évet töltsek - áldozatkész
feleségemmel együtt - ebben a csodavilágban. És szívtunk magunkba mindent,
szépet, csúfat, érthetőt, érthetetlent. India elvarázsolt minket. Hogy
nekünk mennyire vált kincsünkké, azt ez a könyv hivatott igazolni.