Bemutatkozó beszédemben, 1939 február 22-én, azt mondottam, hogy magam is sokat foglalkoztam a nemzetiségek, vagy amint nemzetközileg hívják - ezt a szót használom ezúttal - a kisebbségek kérdésével. Foglalkoztam, mint az emberföldrajz munkása, az ország határain belül és kívül, politikai, külföldi küldetésben, Magyarország határain messze túl is, a népek mivoltával, jellemével, különbségeikkel, az emberek és a föld egymáshoz való viszonyával.

Állítom, hogy nincs az a kérdés, sem az országon belül, sem az országon kívül - és a nemzetiségi kérdés is közéjük tartozik, - amelyet mindenütt és mindenben egyformán, egy kaptafára lehetne megoldani. A magyar alkotmány különben széles lehetőségeket ad arra, hogy ezeket a kérdéseket az alkotmány és hagyományaink szellemében megoldjuk, fejlesszük mindenkinek megelégedésére és mindenkinek érdekeit szem előtt tartva.

[...]